Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.17.a/3)
1966-12-22
I . "1 Holló elvtára s Az u.i gazdasági irányítás rendszerének bevezeteTevel együtt ügyelni kel 1 a társadalmi és egyéni érden, összhangjának "megte •emtéaére. A felsőbb szervek az intézkedések kidolgozásánál maximálisan figyelembe veszik a társadalmi érdekeket. Például a Postánál az ilyen irányú elképzeléseket már kialakították és ezeket közös megbeszéléseken - az egységes álláspont megteremte ;e érdekében - ismertet ték. A Vendéglátóipari Vállalat felé az irányitó szervek aktvitása növekedett - szükségességük bizonyítására. Ugyanez jelentkezik a tanácsok részéről is. Helyes lenne, ha mind több vállalat részéről jelentkeznének az egyéni elképzelések. Dr. Földes elvtára; Az emberek az uj gazdasági mechanizmus bévé zeTisénel sok mindentől félnek. Például a "nep-mankodáa" felvirágzásától, hogy konzerváljak a meglévő állapotot /például egy borbélysegédnek nagyobb a jövedelme mint egy egyetemi tanárnak/, hogy a bürokrácia más f ormában ujja fog éledni, hogy az adminÍ3Ztrativ dolgozók az üzemek felé áramlanak. Nekünk magyaráznunk kellene a gazdasági mechanizmus alapvető lényegét. A kommunista vezeőkre van bizva, hogy az előbb elmondottak ne következzenek be, illetve minél kisebb átmeneti nehézségek legyenek. A gyermekgondozási segély nagy eredmény, de probléma lesz azoknál', akik 1967 január 1 előtt szültek. A munkatervet elfogadja. Poach elvtára: A MOM kollektívája a tervet riínden mutatójában tuTte 1 je iiTT. még minőségi mutatóiban is. Az I-«IX. havi tényszámok alapján 4 %-kai nőtt a dolgozók átlagkeresete és a kifizetésre Kerülő nyereségnapok száma +■ 5 % növekedést jelent. Ennek a lehetősége nem az alaptervekben rejlett, hanem az év közben feltárt tartalékban, terv tulteLjesitésben. Az uj gazdasági mechanizmus időszakában irányító szervek ^ia megkezdték működésűket. Az előző lo mutatóval szemben a feladat 4 mutatóra épül: átlagkereset, export terv teljesítés, anyaggazdálkodás és a műszaki fejlesztés mindkét oldala. Az átlagkereset kialakításánál a létszámgazdálkodás központi helyre kerül, nagyobb lehetőségek lesznek az anyagi ösztönzés legmegfelelőbb formáinak megtalálására. Nem állítják, hogy az egész mechanizmust értik, de azt látják, hogy a vállalati szerkezetet korszerüsiteni kell^ Az uj iránti^ pesszimizmus jegyében folyik a tervezés éa az előkészítés. A fő mutatók nincsenek kimunkálva. így nem tudják, hogy milyen lesz az adóztatás mértéke és hol lehet ennek fedezetét kigazdálkodni. Azonban a jobb gazdálkodást már most ei lehet kezdeni. Kidolgozzák a gépi adatszolgáltatást, ezután az optimális tervkészítés következik, majd a tervek piaci igényekhez való idomitása. így rögtön számba veszik a veszteségeket és nyereségeket, 1 A vállalati szervezésben érdekes problémaként jelentkezik az ébresztő-óra gyártás vidékre helyezése. Az itt foglalkoztatottaknak állást kell biztosítani , amit egy műszakban nem tudnak megoldani, ezzel szemben magasabb lesz a bérezés. A pártszervezet k, tömegszervezetek feladata megértetni a dolgozókkal, hogv a jobb gazdálkodás a termelési eszközök több műszakos kihasználását teszi szükségessé. A laza normákat továbbra is karban keli tartani, , . . Az uj mechahizmussa1 kapcsolatos politikai munkával tisztázni kellene az üzemi demokrácia fogalmát. Az üzemi demokráciát a r tervezés vonalán azok tudják képviselni, akiket erre képeztek, l-------------------------_J
