Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.17.a/3)
1959-02-24
p =1- 2 -5./ A kultúra eszközeivel segíteni a £izikai ^munka, valamint a város és falu közötti lényeges különbség csökkenteset, végső fokon megszüntetését. Az M.Sz.M.P. politikai irányelveiről szó ló ^határozat részletesen elemzi a magyar művelődés helyzetét a felszabadulás előtt, ezen belül a volt uralkodó osztály kultúrpolitikáját,különböző demokratikus törekvése :et a horthy rendszer ide jen /urbánus mozgalom., népiesek/, valamint a műnk ás osztály nalc es^a munkásosztály pártjának harcát a haladó kultúráért ezen időszak alatt. A harmadik fejezetében értékeli a kulturális élet fejlődését a felszabadulástól napjainkig. Ezen belül részletesen ^foglalkozik a kulturális forradalom eredményeivel, a kulturális xsckéletben elkövetett hibákkal, a revizbnizmus és az ellenforradalom kártevésével és a kulturális élet alakulásával az ellenforradalom után. A negyedik fejezetben a mai kulturális életünk főbb kérdéséi-"^ vei, mig az ötödik fejezetben a kulturális munka fő feladatai ' val foglalkozik. Ezen belül három nagy terület feladatait határozza meg, u.m. világnézeti neveles, a tudományom .Lejlesztese és a müvjéészetek színvonalának emelése, valamint álművészetek területén lévő feladatokat. Végül a hatodik fejezetben a kulturális élet párt és állami irányításának kérdéseit tárgyalj a le. Az anyag további részében a határozat részletes ismertetésével nem foglalkozunk, hanem a határozatból fakadóan vizsgáljuk me^ saját területünkön az elért eredményeket es hiányosságokat es határozzuk meg további legközelebbi feladatainkat. A kulturális forradalom végrehajtása nem egy napra szóló xeladat és ezért e határozattal a későbbiek során is szükséges lesz állandóan foglalkozni, illetőleg időszakonként az ebből fakadó feladatokat meghatározni és az elvégzett munkát kiértékelni. II. A felszabadulás előtt a postások kulturális nevelése is alá volt rendelve az akkori uralkodó osztály érdekeinek, sót a / postán belül fokozottabb mértékben érvényesült, mint a_ munkásosztály felé. Ennek a politikának a lényege a nacionalizmus, a sovinizmus beoltása a dolgozókba, emellett az egyes postás rétegeknek az egymással való szembeállítását, ugyanakkor pe- ^ dig a kulturális monopólium szervezeti intézkedésekkel való vedelne. Emellett a vallás felhasználásával a feltétlen engedelmesség és kiszolgáltatottság fenntartása az uralkodó osztály felé. Ennek alátámasztására egy-két példa: Kari egyesületek szaklapjaiban az országos postás zenei -£ulturegylet kiadásában megjelenő versek, cikkek, az ^egyesületben tartott előadások a sovinizmust ás a nemzeti gyűlölködést szolgálták. Egyetemi tanulmányokat folytatni^csak kivételesen, ^ protekciós személyek részére adott engedéllyel lehetett as csa^ olyan feltétellel, hogy az illető tanulmányai befejezese után nem tarthat igényt a fofgatml’1' karba való átminősítésre. wA postás dolgozók megosztottságára jellemző, hogy a követxezo icari egyesületek voltak: jogász mérnök egyesület, xorgalmi tisztviselők egve sülé te , postatisztviselok országos ptaszino^a, üzemi L és műszaki üzemi tisztviselők országos egyesülete, postamesterek és postamesteri alkalmazottak országos egyesu 1 ete
