Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.17.a/1)
1985-02-16
munkát végez" stb. Pedig pozitiv példái, ország-világ elé vihető eredményei - a többi értelmiségi réteghez hasonlóan - a műszaki értelmiségnek is vannak. Illusztrálásra a közvetlen környezetemben is találtam példákat!- évfolyamtársam, barátom olyan programozási nyelvet fejlesztett ki, amiért Japán és az Egyesült Államok verseng, mint a jövőt jelentő ötödik generációs számitógéphez szükséges szellemi termékért.- Más: a MOM-ban az általunk kifejlesztett giróteodolit a GERN-nek - az Európai Nukleáris Tudományos Központnak - is kell. Rácáfolva ezzel a világgazdaság kutatóink azon tézisére, hogy a csúcstechnikát jelentő terméket nem lehet vezető tőkés országban értékesíteni. A példák sora nélkül is világszerte elismerik a hajdani és a mai magyar műszaki értelmiségünk eredményeit. Csak mi nem! Pontosabban: nem Mi, és főleg nem mindig. Sajnos azonban elég sokan és sokszor, hiszen csökken a műszaki pálya vonzása és az ipari nagyvállalatok nemhogy növelni nem tudják a kvalifikáltak létszámát, de a meglevő állomány szinten tartása sem sikerül. A továbbiakban egy-két gondolatot a "mit tehetünk?"-ről szeretnék szólni: Először az anyagi elismerésről:- a központi bérrendezés az egyik lehetséges megoldás. Nagy előnye lenne, hogy demonstrálná, miszerint megéri a többlet tudás, a társadalmilag jelentős munka. Azt gondolom, ma ez még sem gazdaságilag, sem politikailag nincs megalapozva.- A másik lehetőség az érdekeltségi rendszer korszerüsitésében rejlő lehetőségek kihasználása. Ebben ma is előreléphetünk, ha a műszaki fejlesztési, vagy akár a termelési produktum munkadijként kifizethető pénzösszeget is hordoz. Ekkor várhatóan a piaci törvények szerint a hatékony és szinvonalas műszaki alkotómunka a jelenleginél magasabb és differenciáltabb anyagi elismerést kapna. r n- 163 -L----------------_j
