Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.17.a/1)

1985-02-16

És miért becsülnénk le azokat, akik " csak " az unokáikra vigyáznak, akik az " aktiv " dolgozó anyák, apák terhein könnyitenek? Az árak emelkedését is könnyebb elviselni - hiszen ők megtanulták, hogy a közérdek mindenek felett - ha a megbecsülést, a tiszteletet kapják, ha azt látják, tapasztalják: szükség van rájuk, tudásukra, élettapasztalataikra.

Mit teszünk azért, mit tehetünk, hogy ezt érezhessék, ezt tapasztalják?

A fiatalokról

Nem érdemes, és nem szabad nekünk, a kerületben intézményeinkben általában az ifjúságról beszélni. Konkrétan kell megnézni, mi a tisztes eredmény, mi a gond, a feladat a KÉV-METRÓ-nál, a Sportkórházban, a KFKI-ban, a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben, a MOM-ban, a kerületi KISz Bizottságban. Mit kell szóvá tennünk, miben kell és miben nem szabad segítenünk? A fiatalságot nem a tévedésektől, a kudarcoktól, hanem a képmutatástól, kiábrándító hazugságoktól kell félteni. A pályakezdőknek is a konkrét munkahelyek, az ott dolgozók tudják a legtöbb segítséget adni. Felnőttként kezelve, érdemi feladatokat adva tehetjük értük - és magunkért - a legtöbbet.

Érdemes végiggondolnunk, miért érzik sokan közülük kilátástalannak helyzetüket, jövőjüket. Tisztázni kell nem egy esetben a perspektíva kérdését. Ez nem egyenlő a vezetői beosztással. A feladatok pontos megjelölésével kell olyan perspektívát adni, amely a fiatalok ambícióját kielégíti. Fiataloknak, öregeknek lehetnek és vannak sajátos problémáik, de ugyanazon társadalom alkotó részei.

Az egész társadalom együtt tudja megoldani az egyes korosztályok, rétegek sajátos kérdéseit, problémáit.

r n- 11 -L_______________