Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.17.a/1)
1970-10-10
r , n ! ' TEKLÁN ISTVÁN Tisztelt Pártértekezlet, kedves elvtársak! A kerületi PB beszámoló-jelentése az elmúlt időszakban végzett munkájáról lényegesen tükrözi azt a sokrétű tevékenységet, amelyet a PB az elmúlt 4 év során végzett. A be számoló^tartalmával, annak megfogalmazásával egyetértek és azt a magam részéről elfogadásra javasolom. Hozzászólásomban kizárólag a kerületben folyó tudományos kutatások néhány vonatkozásával, illetve a tudománypolitikai irányelvek kerületi végrehajtásával kapcsolatban kivánok néhány észrevételt tenni. Ténylegesen igaz a beszámolónak az a megállapitása, hogy kerületünkben folyik az Akadémiához tartozó élettelen természettudományos kutatások jelentős része. Természetesen eme büszke megállapitásoh túlmenően ebből komoly feladatok is hárulnak kerületünkre, igy elsősorban a kerületi PB-re is. Ennek tudatában, amikor az elmúlt időszak fejlődéséről, eredményeiről beszélünk, úgy érzem nincs szégyenkezni valónk - én természetesen elsősorban az Izotóp Intézet nevében beszélek - de úgy tudom ugyanez érvényes a kerületünkben lévő valamennyi kutatóintézetre, illetve kutatóhelyre is. Ha fellapozzuk az előző pártértekezlet anyagát, abban csak nagyon szerény megemlékezés található Intézetünkről, amely akkor kezdett kibontakozni. Már inkább örömünkre szolgál, hogy a jelen beszámoló- ha röviden is, de - említést tesz arról a fejlődésről, amelyet Intézetünk az utóbbi 4 év során elért, és azokról az eredményekről, amelyek a kutatások, illetve ezek népgazdasági hasznosítása területén jelentkeztek. Ugyanis Intézetünk fejlődését nemcsak azok a mennyiségi adatok jellemzik, amelyek a létszám és a létesítmény adataival irhatok le, hanem számos tudományos eredménnyel is realizálódott. Az eredményesség ma már forintban is lemérhető. Tökéletesen egyetértek Pál elvfeárs véleményével.^ Igen komoly változást jelentett a tudományos kutatások területén - Intézetünknél is - a külső megbízásos munkák bevezetése, amely a tudományos kutató munka eredményeinek gyors népgazdasági hasznosítását célozza. Kezdetben * mint ahogy ez általában lenni szokott — számos ellenzője akadt a rendszer bevezetésének. Sokan aggódtak az alapkutatások sorsáért, féltek, hogy azok háttérbe szorulnak. Ma már a saját tapasztalatunkból is elmondhatjuk, hogy azoknak volt igazuk, akik a rendszer bevezetése mellett álltak ki. Elsősorban azért, mert az ilyen munkákból származó bevételek hozzájárultak a még jobb kutatási feltételek biztosításához és nem utolsósorban anyagilag is jobban meg tudtuk becsülni dolgozóink jól végzett munkáját. E mellett az alapkutatások sem szorultak háttérbe, sőt a befolyt összegből jelentős részt tudtunk biztosítani ezen kutatások jobb ellátására. Néhány adat Intézetünk ily&n irányú tevékenységéről: a KM munkákból befolyt összegek évről évre növekedtek, és ez évben megközelítik a 2o/mFt~ot. Összehasonlításként megemlítem, hogy az igy befolyt összeg a múlt évben elérte, ez évben pedig túlhaladta a költségvetésben biztosított összeget. A KM munkák bevezetésének, illetve kiszélesedésének még egy - nem anyagi természetű - kihatásáról szeretnék szólni. A kutatási munka rendszer igen erősen hatott a témaválasztás mechanizmusára is: egyre ritkábban találkozni azzal a korábban lépten-nyomon fellelhető L------------|
