Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.17.a/1)

1970-10-10

Az irányelvekre épülő országos (kormány-, illetve tárcaszintű) ‘n^kedések ki­­adása, kutatási irányok meghatározása, kialakítása folyamatban van A kerületi inté­zetek perspektívája azonban nagyvonalakban már ma körvonalazható. Az alapkutatás jellegű tevékenységek volumenében, anyagi ellátottságában a nem­zeti jövedelem növekedési ütemét meghaladó fejlődés költsegvetesi forrásból rövid időn belül nem várható (Csillagvizsgáló, KFKI és Izotóp Intézet koltsegvetesbo - nanszírozott kutatásai, orvostudományi kutatások, OMH kutatás, tevekenysege). E területeken a kutatási célkitűzések felülvizsgálata, az alapkutatások helyes iranyama kialakítása, a nemzetközi és hazai - nem utolsósorban kerületen belüli egJuttrTM' ködés biztosítása, az erőforrások racionális kihasználása jelenti az elkövetkezendő évek feladatát. Különös jelentőségre tesz szert éppen ezért a szerződéses kutatás, amely - leg­alábbis részben - pénzügyi alapokat adhat egyes, a perspektívák szempontjából fon­tos alapkutatások fejlesztéséhez. A kerületi kutatóintézeteken belül folyó alkalmazott és fejlesztő kutatások ered­ményeinek népgazdasági hasznosítása az elmúlt években lényeges fejlődést mutat. E tevékenységi kör hosszabb időre szóló megalapozása, a volumen most már nem ugrás­szerű, de fokozatos további növelése igényli az országos célprogramokhoz (pl.: számí­tástechnikái) és a kutatási főirányokhoz való szervezett kapcsolódást, a felhasználók és az intézetek közötti együttműködés hosszú időre szóló tervszerű meghatározását. Az eredmények átadása az elmúlt években meggyorsult, a kerületi kutatóintézetek és a termelő, alkalmazó vállalatok, intézetek kapcsolata szorosabbá vált. Mindezek ellenére e kutatási eredmények megismertetése, a gyakorlatba való át­ültetés sebessége, jó értelemben vett propagandája még nem érte el a kellő szintet. Népgazdasági és intézeti érdek egyaránt, hogy ezek az eredmények mielőbb fel­­használásra kerüljenek az ipari, illetve mezőgazdasági termelésben. Az ún. „külső megbízásos”, szerződéses kutatások rendszerének bevezetése kerü­letünkben kedvezően értékelhető. Szélsőséges értelmezésre példa e területen alig talál­ható. A rendszer módot adott az akadémiai intézetekben folyó kutatás-fejlesztés, kísérleti gyártás népgazdasági szintű eredményeket biztosító kiterjesztésére, ezen felül r az intézetek dolgozói részére a közvetlen és közvetett anyagi juttatások mértékének növelésére. A kutatások finanszírozási rendszerének továbbfejlesztése, a feladatfinanszírozás e. rövid időn belüli közvetlen bevezetése a felsőbb pénzügyi szervek sürgősen megol­dandó. feladata. A kutatóintézeti dolgozók anyagi ösztönzési rendszerében, a bérrende­zésben nagyobb figyelmet kell fordítani a differenciált bérezésre, a mozgó bérhányad növelésére. Részben e szabályozások megfelelő előkészítése, megjelenésük utón pedig ered­ményes végrehajtásuk biztosítása érdekében mór ma intézeti szinten meghatározhatók a teendők. 26 .__ AVZL TM_| r n

Next

/
Oldalképek
Tartalom