Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.17.a/1)

1970-10-10

_ A viszonylagos elmaradásnak szubjektív okai is vannak. Egészségügyi hatósá­gainknak az új ellentmondások, tendenciák feloldására irányuló elkepzeleseit, fntézkedéseit befolyásolják a hagyományok, a megszokottság, a szemelj kap­csolatok. Ezek is szerepet játszottak abban, hogy az egészségügy káderhelyezete nem mindig követi megfelelő ütemben az egészségügy valtozo igényeinek alakulá­sát. Mindez jelentkezik az orvosképzésben, a szakember-utanpotlasban. (Pl.. a technika fejlődésének ellentmond a röntgenorvos- es mernokhiany egeszseg­­ügvi intézményeinkben.) A népgazdaság teherbíró képessége mellett szubjektív tényezők is okai az elfekvő ágyak és részlegek súlyos hiányának, az egy egész­ségügyi egységre eső betegarány, a zsúfoltság növekedésének. b) Nem minden szinten egységes az egészségügy jelenlegi helyzetének, lényeges kérdéseinek megítélése. (Pl.: etika, orvosjövedelem, az egészségügy fejlesztése.) A közvélemény sem látja a valóságnak megfelelően a betegek igényeinek ki­' elégítési lehetőségét, az egészségügyi dolgozók (különösen az orvosok) anyagi, szociális körülményeit. A torzulásokban sajtóorgánumaink is szerepet játsza­nak azzal, hogy egyes orvosi kategóriák, egyes személyek magas jövedelmét, vagy etikátlanságát — helytelenül — általánosítják, s gyakran nem reálisan tudósítanak egészségügyi hálózatunk, intézményeink helyzetéről, gondjairól. c) A IX. kongresszus után egészségügyi pártszervezeteink hatáskörének szélese­dése a politikai munka nagyobb mozgásterét, új lehetőségeit nyitotta meg. Szükségessé vált a párt- és állami szervek, valamint a tömegszervezetek szere­pének, feladatainak és együttműködésének meghatározása. d) Az új gazdasági mechanizmus bevezetése intézményeink (az osztályok) önálló­ságát fokozta, a vezetők egyszemélyi felelősségét erősítette. Ez egyben a veze­tők és testületek iránt fokozott követelményeket is jelent. Az új feladatok meg­valósításához a felsőbb párt- és állami szervek határozottabb és összehangol­tabb irányító munkájára van szükség. Vannak problémák intézményeink egyes vezetőinél is, akik vezetői gyengeségüket esetenként a felelősség áthárításával. „objektív akadályra” hivatkozással akarják csökkenteni. e) A felsőbb egészségügyi hatóságok irányító, ellenőrző munkája nem mindig segítette elő a helyi erőfeszítéseket. — A gyógyító munka tárgyi és műszerezettségi feltételeinek biztosítása nem min­dig a szükségleteknek megfelelően történik. Ez is egyik oka intézményeink el­maradott tárgyi és műszerezettségi állapotának. — Az intézmények káderhelyzetének reális felmérésében és a szükséges következ­tetések (pl. kádermozgatás) levonásában gyakran bátortalanok, következetlenek. — Az egészségpolitikai irányelvek és az új egészségügyi törvény kidolgozása folyamatban van. de a mindennapos gyakorlatban és a kórházak fejlesztési terveiben konkrét és határozott irányvonalként még nem alkalmazhatók. A kerületi pártbizottság és az egészségügyi pártszervezetek tevékenysége A kerületi pártbizottság és az egészségügyi pártszervezetek a helyi konkrét fel­adatok megoldására koncentrálták erőiket. A pártbizottság törekedett annak tuda­­tosítására, és érvényesítésére, hogy a helyi problémákat saját erőből kell megoldani, azokat nem lehet országos problémákkal elfedni, igazolni. Azokban a gondokban, amelyek megoldása meghaladta a kerület erejét, kérte a felsőbb párt- és állami szer­vek közvetlen segítségét, intézkedéseit. 18 _______________________ An r n L _J

Next

/
Oldalképek
Tartalom