Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.17.a/1)
1962-10-17
^ n "engedékenyebb politikát kellene folytatni'1 ea hogy sz osztályharcot "finomabb eszközökkel" folytassak. Helyenként megtalálhatok a oekes belenövéa ás az osztályharc elhalásáról szóló téves nezetek. Előfordul a semlegesség gondolaténak xe-1 vetese es helyenként a nemzeti ut abszolutizálása. Atf?c.nhtnl -k®?/ A dogmatikus szektás nézetek megny i 1 vájjtulás aíaátó^le be c a ülik a munkásosztály szövetségeseit, a párt önki vüli dolgozókat, 11 1 yn n Inwwt az értelmiséget, A türelmetlen "adminisztrativ" politika követelése szintén egyik jellemzője a dogmatikus nézeteknek. Ez kifejezésre jut pl. a német kérdés ('fndTkáliávgzonnalilmegoldásúban, a oekés egymás mellett élés politikájának taktikai értelmezésében, a háború elkerülne tömegerői szóló tétel dogmatikus magyarázatában. /-N A munkásosztály vezetőszerepével kapcsolatban elvétve találkozunk olyan nézettel, amely kétségbevonj a a munkásosztály vezetoszer^pet, vagy azt, hogy a munkásosztály politikája csak ott érvényesül, ahol munkás vezetés van. Eltűnőben van a kordobiakban tapasztalt kölcsönös lebecsülés a munkások és értelmiségiek között. Eredmény, hogy a kerületben dolgozó nagyszámú értelmiség többsége helyesen értelmezi a munkásosztály vezetőszerepét, amit úgy fogalmaznak meeí , hogy ennek a vezetoszerepnek aooan kell megnyilvánulnia, hogy a proletár állam politikájút következetesen najtjalt vegre. n&o ténként még előfordul a párt és a munkásosztály vezető szerepellek téves értelmezése. Itt az az alapvető probléma, hogy nem megfelelően ^ magyarázzák a munkásosztály vezető szerepet, fsak általánossagoivoan beszélnek róla es nem mondjuk meg, hogy mit kell tenni a maguk terű— létén a párt politikája következetes megvalósítása érdekében. A párt szövetségi politikája az elmúlt években a legtöbbet vitatott elméleti-politikai kérdés volt. A** tagság nagyrésze ma már helyesen értelmezi ezt a politikájúján es a különböző társadalmi rétegekkel - értelmiség, kispolgárság - nyilt, őszinte kapcsolatot teremtett**, mely a kölcsönös bizalmon alapul. Ennek eredménye, hogy ezek a rétegek egyre aktívabban kapcsolódnak be a társadalmi munkába, a közügyek intézésébe, s aktiv résztvevői a feladatok megoldásának. Párttagságunk egyresze meg ma sem érti a szövetségi policiíia lénye — ' gét és még megtalálható a Párt szövetségi politikájának leszűkítése a munkás-paraszt szövetségre. Egyesek a szövetségi politikát "engedékeny politikának" tartják, szerintük egyet jelent "elvtelen" engedmények tételével. -Iánok l&jjaaáS úgy értelmezik, hogy L---------a------_J
