Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.17.a/1)
1962-10-17
Elek András elvtársi a Közlekedés Épitő véllalat igazgatója# Kedves Elvtársak! Tisztelt Párt értekezlet!' Hozzászólásomban a termelékenység kérdésével szeretnék foglalkozni# Szirmai elvtárs Vajda elvtárs hozzászólására hivatkozva megjegyezte, hogy a különböző értekezleteken haswnló j& llegü problémák vetődnek fel# Véleményem szerint ez abból adódik, hogy a párt és a kormány által hozott helyes határozatok végrehajtásában egyes szervek nem állnak a hivatásuk magaslatán, gondolkok itt a Tervhivatalra és az egyes minisztériumokra# A hozott helyes határozatokat a vállalatoknál a gazdasági vezetésnek a legmesszebbmenőkig érvényesíteni kell, d'e nem történik kellő intézkedés a felsőbb szerveknél, azok megvalósítására# Hídvégi elvtárs említette a Földalatti Vasút építésének problémáját, de nem mondotta ki azt, hogy a Tervhivatal egyes vezetői gátolják, hogy a megfelelő időben tudnánk ezt a munkát megkezdeni, amivel már a Budapesti Pártbizottság és a Fővárosi Tanács is egyetértett. Nem mindegy az, hogy 197o-ig 8 év alatt építjük meg a FAV-ot, vagy pedig később kezdjük el és akkor 5 Óv alatt kell befejezni, ami kapkodást és nem megfelelő _ munkát is hozhat magával. A termelékenység emelésének az egyharmad, kétharmad arányi nem minden körülmények között valósíthat6meg« Pontosan, tudományosan kellene ezt megalapozni, mert elképzelhető, hogy egyes vállalatoknál Qo% is lehet, de éppen a KÉV az, aholcsak 4o-5o %, ha a feladatainkat úgy kapjuk, mint az eddigi gyakorlat sorén is történt, hogy minden évben árrendezések vannak és nincs kiinduló, pontos bázisalapunk. 1959-ben az egy főre eső termelés 98 ezer forint volt, jelenleg 138 ez®r forint. Fajkos elvtárs a beszámolójában említette a beruházásokat, ami loT millió volt, ebből jórészt a MOM-ra és a Külszini Szénbányászatra vonatkozik. A E/rv-nél az elmúlt évek során a volumen l$-a képezte a beruházások ös szegét .Nagyon örülök Szirmai elvtárs azon javaslatának, hogy az ilyen és hasonló problémákkal forduljunk az illetékes szervekhez és a KPM-en belül remélem, hogy az épltőipa r a 38-ik helyről valóban előbbre kerüljön. az átlagbérrel szeretnék még foglalkozni, az építőiparban helyes volt az átlagbér bevezetése 1956 után, azonban a jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy az átlagbér a termelékenység növelésének a gátja lett. A jó szakmunkásokat 15oo forint átlagbérrel tud, uk fizetni és a gyakorlatban az a helyzet, hogy kisebb szakképzettségű embereket alkalmaznak, rpint ahogy Dezséri elvtárs is moflíita, az építőiparban sok cigányt alkalmaznak, kevesebb bérért, de kisebb értékű munkát is végeznek. A sajtóval kapcsolatban lenne egy néhány megjegyzésem, azt a privilégiumot élvezi, hogy nem lehet nekik visszabeszélni, 1959-ben ocsmány módon megtámadták a vállalatot, amivel kapcsolatban sajtópert kívántunk inditani.A VIII. kerületi Ügyészség en hosszas huzavonával igyekeztek rávenni, hogy vonjam vissza, nem vontam vissza af el jelentést, azonban a vezető ügyész aláírta azt, hogy megtagadja a nyomozást# A kötselmultban a Dohány utxzai részlegről egy cikk jelent meg a Fővárosi Csatornázási Müvekről, akik december 31-i határidő helyett julius 3o-ra hoztak elő felajánlással a munkavégzést. Megjelenik egy fiatat újságíró jóvoltából egy másik vállalat neve alatt egy cikk. Gondolom, hogy a prémiumot hagyjuk meg a műszakiaknak és egyéb üzemi dolgozóknak és az újságírók premizálása ne a leirt oldalszám alapján történjen. A másik pedig az, gondoskodni kell arról, hogy a cikkben irt emberek megfelelő módon válaszolhassanak a sajtóban megjelent kérdésekre# L A Pártbizottság beszámolójával és a határozati javaslattal egvebértek. | :---- ;-1--I r 1 f ~ 44 -
