Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.16.a/11)
1988-03-25
|- é -Erőteljesen vetődött fel lakáspolitikánk újragondolása azzal a céllal, hogy a fiatalok részére a csa1ádalapitás elemi feltételei biztosithatók legyenek, és megfelelő körülmények közé kerülhessenek a gyermekes családok. Az ún.improduktív szférában dolgozók hangulata - amely a társadalmi elvárások és az ezek teljesítéséhez szükséges eszközrendszer között egyre mélyülő szakadékon alapul - tovább romlott. A beszélgetések során növekvő közömbösség érződött, a párt iránti bizalom megrendülését konstatálhattuk. A szavakban és programokban leirt és hangoztatott elvek - amelyek e terület fontosságáról értekeznek,- nem érvényesülnek, illetve alig érzékelhetőek a ^ gyakorlatban. A felgyorsult változások, folyamatok nem kerülik el az oktatási i_ntézményeket sem. A pedagógus párttagok különösen érzékelik ennek összes problémáját. Az oktatást mint "termelőerő termelést", tehát tevékenységük produktivitásának társadalmi elismerését egyre határozottabban igénylik. Szinte feloldhatatlan ellentmondás feszül a társadalom egyre magasabb szintű elvárása és az iskolák teljesítőképessége között. Különösen az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek hiányosságai fogalmazódtak meg egyre több keserű észrevétellel. A felsőoktatási intézményekben elsősorban a tudás megbecsülésének kérdései voltak napirenden. Meg kell állítani a tudás leértékelődésé^ net< folyamatát, mert ez lehet a kibontakozási program végrehajtásának - a történelem is erre tanit - egyik biztositéka. A prioritások közé azonban - ezt mutatja a felsőoktatás feltételrendszerének alakulása - ez mégsem került be. Szükséges egységes, reális és objektiv oktatói-kutatói követelmény- és feltételrendszer kidolgozásával alátámasztani a szellemi munka értékként való elismerését .-—rc.: ő - z 3 E i_ér telmséq hangsúlyozottan szólt arról, hogy a termelést közvetlenül szolgáié kutatási, fejlesztési célú pénzeszközök csökkenése, és nem kellően átgondolt felhasználása konzerválja, illetve tovább rontja a gazdaság elavult, korszerűtlen állapotát. A kutatói, fejlesztői, műszaki alkotó munka méltánytalan társadalmi megbecsülése gátolja a gazdasági megújulás kibontakozását. . / . * 3
