Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.16.a/11)
1987-04-29
I- 8 -/A technikai, műszaki és egyéb "háttér" tevékenységet végzők száma összességében kevesebb a szükségesnél./ A hivatásos népművelők, könyvtárosok döntő többsége magasah kvalifikált, szakképzett, néhányan jelenleg is tanulnak. Munkájukat a tágabb-bővebb világ kérdései iránt nyitottan, a társadalom iránti elkötelezettséggel végzik. Közülük többen aktivan résztvesznek a kerület közéletében. A párttagok létszáma - tekintettel a közművelődési munka politikai jelentőségére - alacsonyabb, mint kívánatos lenne. Különösen a közösségi házakban indokolt számuk növelése. Ugyanitt szükséges megemlíteni, hogy a népművelők- egy országos élet- és munkakörülmény vizsgálat adatai szerint - a leghátrányosabb helyzetben lévő értelmiségi rétegnek tekinthetők s jóllehet a kerületi népművelők helyzete nem kirivó, sőt jobb az országos átlagnál, mégis tudnunk kell, hogy munkaidejük messze meghaladja a jhivata'.msan . maximáltat. /Ennek esti és hétvégi csucsosodása külön hátrányt jelent például és eltérően a kereskedelemben - vendéglátóiparban foglalkoztatottaktól külön dijazás, pótlék nem számolható el sem az eltérő időbeosztásra, sem a túlmunkára. Továbbá a viszonylag alacsony bérezés - nemcsak életmódbeli hátrány, de a tevékenység presztízsét is befolyásolja. A kerületi közművelődési munka tartalmi sajátosságainak elemzésekor részben az intézménytípusok /és az egyes intézmények/ tevékenységéről, részben az egyes lakossági rétegek szabadidős és művelődési szokásainak, lehetőségeinek és helyzetének alakulásáról kell szólnunk. Egyik sajátos ellentmondása napjaink társadalmának, hogy bár a szabad„ idő mennyisége összességében megnövekedett /ötnapos munkahét - tömbösödő szabadidő/ a szabadidő felhasználásának egy olyan szerkezete jött létre, amikor a felnőtt korosztályok jelentős része "munkára váltja" szabadidejének meghatározó hányadát, de a megmaradó idő tartalmas el töltésének sincsenek meg az általánosan elterjedt szokásai, hagyományai J Különösen igaz lehet e megállapítás egyes lakossági rétegeknél, csoportoknál, esetleg az életkörülményekben, életformákban bekövetkező nagyobb változás hatására is. A felnőtt korosztályok tartalmas szabadidő-modell hiánya egyérteMien i negatívan befolyásolja a gyermekek és fiatalok szabadidő szokásait, /esetenként lehetőségeit is./ A szabadidővel kapcsolatos értékváltás korszakában különösen fontossá válnak tehát a művelődési közművelődési intézmények által nyújtott lehetőségek, a kisebb nagyobb közönségek kulturális mintái, tartalmas 8 ______________________________________________________ü_________________________________________________________
