Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.16.a/9)

1985-10-18

i í»-7 - ' ^ • Valószínűleg nem megfelelő a vállalati tanműhelyek rendszere sem. Arra kellene törekedni, hogy nagyvállalatoknál tanműhely bázisok legyenek, korszerűek, csökkentve ezzel a képzés költsé­geit. Miután nemcsak a szakmához való kötődés mérséklődött, hanem a munkahely iránti vonzódás tradicionális értékei is megváltoz­tak, a tanműhely ma már nem munkerőt biztositó, megtartó eszköz. A vállalati szakoktatók ösztönzési rendszerében különböző gya­korlat alakult ki. Egyes helyeken órabérük 5-15 %-át kapják ösz­­^ tönzésül, máshol munkájuk csoportbérezésben kerül elszámolásra. j ^ Vannak ahol a brigádmozgalom ertekeiesekor veszik figyelembe a ■ -^ szakmunkástanulókkal való foglalkozást, viszont általában nem használják ki a pedagógus napon, tanévzáráskor, szakmunkásavatá­son való jutalmazási lehetőséget. Összességében, a jelenlegi gyakorlat, tapasztalataink szerint nem ösztönzi eléggé a szakma megszerettetését, a lelkiismeretes, odaadó oktatói munkát. A vállalatok igyekeznek - az utánpótlás biztosítása érdekében - tanulmányi szerződést kötni a tanulókkal. E szerződések általá­ban a tanulók kötelességeit szedik pontokba, a vállalat csak az ösztöndíj folyósítását vállalja. így a későbbi, megtartó erővel biró kedvezmények hiányában, a tanulmányi szerződések munkaerő­­utánpótlást biztositó funkciója - néhány kivételtől eltekintve - minimális.f A vállalatok többsége kirándulást szervez, üdülési lehetőséget biztosit a tanulóknak. Az iskola kezdeményezésére szakmai ver­senyek rendezésére is sor kerülhet. Egyes vállalatok egyszeri /3-6.000,-Ft/ pályakezdési segélyt nyújtanak. A szocialista brigádok áltcilában nem foglalkoznak a tanulókkal, es az üzemi KISZ-szervezet is figyelmet fordít vállalathoz kötésükre. í | /c ———^ ^------'

Next

/
Oldalképek
Tartalom