Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.16.a/9)
1985-12-19
é- 5 -JíllS a szaí:)ályozórendszer, főleg a kereseti szintszabályozás, a nagyobb mozgóbérrel való gazdálkodás irányába hat, illetve erre ösztönöz, addig a dolgozók részéről megnyilvánuló törekvés az alapbérek növelése. A vizsgált vállalatok lehetőségeinek elemzése kapcsán egyércelmuen megállapítható, hogy a magasabb mozgóbérrel való gazdálkodás általában összefügg a magasabb hatékonysággal, nyereségkitermelő képességgel. Azon vállalatoknál, ah.ol a gazdálkodási körülmények, a gazdasági szabályozórendszer hatása csak alacsony nyereségkitermelő képességet biztosit és a bérfejlesztés meg a központilag meghirdetett mértéket sem éri el, r' az elégtelen keresetfejlesztés politikai kérdéssé is válhat. A keresetekkel kapcsolatban élénk reakciót váltott ki a VGIvíek, &j-ek léte, tevékenysége. Végeredményben azonban megállapítható, hogy a VGI.í-ek iriüködését a vállalatok többsége támogatja, mennek fő okai: “ a iafflkaei-őmegtartás gyáron belüli magasabb jövedelem biztosításával, — a szűk kapacitások feloldása, valamint- elszámolási tényezők miatt. Gélszerű lenne azonban a keresetszabályozást és az érdekeltségi rendszert olyan irányba továbbfejleszteni, hogy a dolgozok teljes munkaidőben való teljesítménynövelése a munkaidőn ^ túli foglalkoztatás csökkentését eredményezze. Livel a nyereségnövelés extenziv lehetőségei beszűkültek /rendelésállomány, ár/, ezért előtérbe került a vállalati gazdálkodásban a költségekkel való takarékoskodás és a, belső érdekeltségi rendszerek finomítása. Ezzel kapcsolatosan is felmerül a szabályozók stabilitásának igénye, mivel a belső érdekeltségi rendszer hatásmechanizmusának kibontakoztatása, a dolgozókkal való megismertetése és elfogadtatása viszony, lag h°s8zú időt vesz igénybe és gyakori változtatásuk eredményes működésűket hátráltatják. Az érdekeltségi rendszer területén fő problémaként jelent meg - a tőkés export növelésében való érdekeltség hiánya és - a magasabb vezető állású dolgozók érdekeltségének és a válla lati dolgozókra érvényes keresetszabályozás nem összehangolt volta. « ./. !______________________________________________£___________________________________________ ■» 3
