Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.16.a/9)

1983

-------------------------— ■ —iin ■ 11 - ■■' ■ ^

* ' -:»

f

»•

f

. - 7 -különbözetit befizeti a költségvetésnek. Az államközi szerződés- I n°k maSfelelően a szovjet export szintén olcsóbb, mint a világpiaci ár, erre normatív támogatást kap 31,- Pt/Rbl kitermelési mulatóig, amely oaszámit a mérleg szerinti nyereségbe. A 31,- Pt/Rbl feletti rész nem normatív támogatás, amely nem számit a mérleg szerinti nyereségbe és a belföldi átlag-nyereség szintjéig meglevő különoosetet biztosítja. /Ennek értéke 1932-ben 7 millió ?t nyereség/. Ez a nyereség, mivel nem számit bele a mérleg szerinti nyereségbe, a jövedelmezőségi mutatót több mint 0,5 ‘í-kal rontja.

Az alacsony jövedelmezőségi mutató nemcsak a vállalat gazdaságosságára ad képet, hanem önmaga következményeivel együtt korlátja annak, hogy a szellemi kapacitás ösztönzésére a pénzügyi feltételek megteremtődjenek.

A s-ab4^ókjzigorodásának hatására létrejött költségvetési lehívások/es befizetések megváltoztak, amelyeket a következő számok mutatnak:

1979-ben a költségvetési 130,4 millió Pt, ktsv.lehívás 214,3 nill.Pt 1932-ben ^fizetés

" 206,0 ; -"- 65,2 "

■a 3 ov alatt rőtrejött nyereségeivonásokat a vállalat gazdálkodással nem tudta pótolni.

1931-32-ben az eredmény-csökkenés ellenére még eleget tudtak tenni a fejlesztési alapot terhelő kötelezettségüknek. 1933-tól az eredmény nem lesz elegendő a kötelezettségek teljesitéséhez, várhatóan alaphiányos lesz a vállalat. A vállalat számításai szerint ez az alapmany 1904-85-ben is folytatódik, 50, ill. 40 millió Pt-os értékben.

A vallalac jövőjének megítélését döntően az határozza meg, hogy termekéire, ill. tőkés exportjának devizájára a népgazdaságnak mennyire van szüksége.

A vállalat által összeállított program "az alacsony hatékonyságú kórból való kikerüléshez” tartalmazza mindazokat a feladatokat,

J04- ,