Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.16.a/9)
1972
-------------------------- - — 1 mmrn ■ m ^ # SiS^ I J * I J - 2 -ilyen okoknál fogva nem vizsgálható külön a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, valamint a Magyar Gyapjufonó és Szövőgyár kerü- i i leti gyárának export-tevékenysége. j A Pamuttextil Müveknél és az Albertfalvai Cérnázónál jelentkező eredmények és problémák általánosíthatók és a többi textilj . gyár export-tevékenységének tendenciáját is mutatják. Az élelmiszeriparhoz tartozó három vállalatnál hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy tevékenységük egymástól is tel__ jesen különböző és igy nem összehasonlítható, i összegezésre és általános következtetések levonására az adatok alig adnak lehetőséget. Az értékelés, tájékoztató jelleggel, vállalatonként!, gyáregységi szinten az alábbiakban foglalható össze: Textil _ i_ pár: 1. A PAMUTTEXTIL Müvek-ben az 1969-ben megkezdett fejlesztés lehetővé tette, hogy jónéhány uj cikkel jelenjen meg az exportpiacon. /Hurkolt frottir, pamutrétegezósü közbólés /:PAPIX:/, pasztel színekben megjelenő nadrágszövetek. Ugyancsak bővült a hagyományos exportcikkek választéka a kordszöveteknél és a tarkánszőtt abroszoknál./ 1972.1.félévben realizált tőkés exportnál a nyereség 18.8 % volt az előkalkulált önköltségre vetitve. Ezt az átlagot jóval meghaladta a kordbársony, a damaszt abrosz és a konfekcionált ágynemük nyeresége. Jelentősen nőtt Svájcba, NSZK-ba, Svédországba, Ausztriába r és Hollandiába irányuló forgalma. Különösen nagy nyereséget biztosit a tőkés piacokon a tükord /36,1 %/ és az uj cikkek közül a hurkolt frottir /25 %-os hozam/. Egyes piacokon: Belgium, Hollandia, Ausztria, Svédország a kontingensek, akadályozzák a forgalom növelését, az afrikai piacokon pedig pl. Ghánában és Nigériában a vámok miatt [________________________10- I ” “ mgk
