Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.16.a/8)
1971-06-24
-------------------------l m mmm ■ j> ■ ^ ■ ’ * - -üj» I ■( ■ |f í . ^ ii i ■' : 8 ne járjon a kutatási költségek: növekedésével. Egy ilyen megoldás elképzelhető pl. a nyereség adózására vonatkozó szabályok módosításával. A kutatási ráfordításokkal ill. költségekkel kapcsolatban egyéb problémákkal is találkozunk. A problémák lényege az, hogy a kutatási költségek összetétele, mértéke, a költségek fajtái eltérnek egymástól attól függően, hogy egyetemi tanszékről, akadémiai kutatóintézetről, önálló ipari kutatóintézetről, vagy pedig tröszthöz tartozó kutatóintézetről van-e szó. A különbségek gyakorlatilag annyit jelentenek, hogy azonos munka elvállalásával kapcsolatban az egyes kutatóbázisok különböző helyzetben vannak. Az egyetemek és az akadémiai kutató intézmények fenntartása részben, vagy egészben az állami költségvetésből történik, ezenkivül amortizációt nem fizetőn Ezeken a kutatóbázisokon tehát viszonylag alacsony a kutatás önköltsége. A vállalkozásszerűen működő önálló kutatóintézetek anyagilag már nehezebb helyzetben vannak, mivel teljes fenntartásukat a kutatási munkák vállalásával biztositaniok kell, és még nyereséget is kell realizálniok. Költségvetésükben nem kis tétel az amortizáció. Legnehezebb helyzetben a tröszthöz tartozó kutatóintézetek vannak, melyek eszközlekötési járulék fizetésére is kötelezettek az amortizáción kivül. Köztudomású, hogy az ipari kutatóintézetek költségvetése az új gazdasági mechanizmusban nagy mértékben megnövekedett. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ma ugyanannyi kutatási kapacitás magasabb áron vehető igénybe, tehát a kutatásra forditható alapoknak gyorsabban kellene növekedniük, mint amilyen mértékben a kutatási költségek nőttek, ill. továbbra is növekednek, hiszen a kutatási kapacitások egyébként nem bővíthetők.
