Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.16.a/8)
1971-06-24
'» I | j !I I 8 vJBB' i -' I v'V/ v‘/'^V >'í■ :; m 6 A másik probléma a kutatási eredmények ipari hasznositásával függ össze. Közismert tény, hogy a kutatási eredmények csak viszonylag kis mértékben szabadalmaztál hatók, az ipari kutatóintézetek által kidolgozott el-Jgf járások legtöbbje nem szabadalmazható ismereteket, el' jl járásokat, berendezéseket, stb. tartalmaz. A jelenlegi szabályozás szerint költség terhére csak feltalálókat lehet díjazni megadott szabadalom esetén, mig a nem szabadalmazott szellemi alkotások díjazása csak a részesedési alap terhére történhet gyakorlatilag. Ennek a megoldásnak két hátránya van; az egyik az, hogy az eredmények hasznosítása során keletkezett nyereségek általában terven felüli nyereségként jelentkeznek és magas adósávba esnek, ennek következtében a személyi díjazásra fordítható összegek szerények, a másik következmény abból adódik, nevezetesen az, hogy a kutatási eredmé- S| nyék ipari hasznosításának nincs meg a kelló anyagi ösztönzése sem a kutatóintézetekben, sem pedig az eredlt ményt hasznosító vállalatnál. Célszerű volna a kutatóintézetek, és általában a kutatómunka anyagi ösztönzését úgy szabályozni, hogy a képezhető érdekeltségi ala- I pok kellő fedezetet nyújtsanak a kutatási eredmények I ipari bevezetése hatékonyságának a növeléséhez. A bérpolitikával összefüggésben kell megemlíteni, hogy 1 indokolatlan az a megkülönböztetés, ami jelenleg az érvényes rendeletek szerint az önálló kutatóintézetek és a Tröszt alá tartozó kutatóintézetek között van. A kutatómunkával kapcsolatos személyi— feltételeket és bérpolitikai problémákat összefoglalva, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bérpolitikai, és általában gazdasági ösztönzési kérdésekben okvetlen szükséges a jelenlegi központi rendelkezések módosítása, mégpedig oly módosítása, hogy a bérpolitika ———^---------— '