Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/7)
1959-01-15
——^---------------' >- 8 -Milyen gazdasági vezető az, aki C3ak beszámol a vezetőségi illésen, de nem sokat törődik aztán a dolgokkal. Sőt olyat is^ hallunk,hogy úgy sem értik meg, amit elmondok, ezek termelési problémák,Nekem ilyenkor mindig nagyon rossz a véleményen), hát nem azért vannak az üzemekben a pártszervezetek éa szakszervezetek, mert nálunk ilyen illem van, hanem azért, hogy a gazdasági vezető jobban tudjon dolgozni,Olyan mozgalmat kell kialakítani, hogy a vezetők össze legyenek hangolva, valahogy, olyan egységfront szerűen is lehet, persze leszűrje a hibákat amit itt hallottunk,Azt szeretném itt kihangsúlyozni, hogy a gazdasági vezetés a párt és a mozgalmi szervek kapcsolatának nagyon szorosnak kell lennie, S azt hiszem, ha ma itt erről leves szó is esett, már végérvényesen fel kell számolni azt, hogy erről csak beszélünk. Felvetődik az, hogy kinek az ügye a munkaverseny, azt hiszem ezen nem kell vitatkozni,^ ez mindannyiunk ügye kell, hogy legyen*S nem szabad ezt szétválasztani és arra várni, hogy majd a gazdasági vezető dolgozza ki az intézkedési terveket, vagyis majd ha lesz már alulról jővő^ " kezdeményez. Ez a pártsze vezetek feladata, hogy az alulról jövő kezdeményezést felkarolja,Kekem az a véleményem, hogy a bérezés olyan formáját próbálják k alakítani, amelyek jobban C' öszötönöznek, 'azonban ez ne sablon legyen, ahogyan megtalálták a csemegében, ugyanígy meg lehet találni a többi üzemeknél is,Én azt hiszem, ha ezeket a problémákat mindenki a a ját területén komolyabban szemügyre venné, akkor lényegesen előbbre tudnánk menni, mert hisz ebből adódik a t earmeloi agitáció is. Ha ‘ezekben a kérdésekben előbbre tudunk jutni akkor sokat tetfánk annak az érdekében, hogy gyorsabban tudjunk előre haladni.Arra kérem itt az et,-akat, hogy amikor visszamennek az üzembe állapodjanak meg a pártszervezettel és szakszervezettel a munka előbbrevitelében* László et,:/Lágymányosi Dohánygyár/ Szilánk et,-nak igaza van, amikor súlyos hibának minősítette az állásfoglalásunkat, ezt értékelve le is vonjuk a következményeket, Hogy miből adódott a kishitűségünk az a következő volt. Sok rossz tapasztalatot szerettünk a munkaverseny ^ kirakat jellegéből,A munkaversenyről mindig beszéltünk és az eredményeket soha nem tudtuk előhozni és ez a szemlélet volt az oka annak, hogy nem biztunk abban, hogy 58 évi tervünket ki tudjuk hozni, ugyanis a számítások azt mutatták, hogy mi ezt nem tudjuk teljesiteni.Aztán próbáltunk alapozni az emberek véleményére, akkor dolgoztuk ki a takarékossági tervünket. Amelyet; aztán megbeszéltünk az összes termelő munkással és igyekeztünk a dolgozók véleményét megszívlelni,!1 ehát jött a munkaverseny és ez volt alapja, azt mondtuk, hogy próbáljuk bebizonyítani magunk felé is a rosszat, A szakszervezeti aktivá úgy értékelte az eredményeinket, hogy annak két alapvető alapja volt.Ez pedig a helyes gazdálkodás és a dolgozók által tett felajánlások voltak,Nagyon tanulságos volt ez az eset a gazdasági vezetők részére is, de a mi részünkre is,Az év máé sik felében a minőségi versenyre kezdtünk rámenni és igen^ , - zajos ellenállást kaptunk először. Itt a dolgozók javaslatát fogadtuk el és ennek alapján folyik a verseny és nagyon sokat hoz*Igaz, hogy egy ilyen jelszó volt, hogy vagy hozunk vala- V mit a konyhára, vagy nem lesz nyereségrészesedés, de fiaég igazgatói alap sem,Ez is egyik mozgatója volt a termelésnek és per sze a vezetés együttműködése is,Az 57—es évben mondogattuk,^ hogy jó volna munkaversenyt szervezni, de vártunk egymásra és amikor a kényszerűség rávitt bennünket, hozzákezdtünk és igy alakultunk ki*Most már nem csak beszámoltatásról van szó nálunk,hanem javaslattételről is, 3 ./. l 2 .....
