Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/7)

1959-11-25

-------------------------------------- , ; 1 ' "W ■■ 'Hl'

m

■ :>

lo.

Más jellegű kérdés az, hogy a kutatási eredmények hogyan mennek át a műszaki fejlesztésbe.

Wem tudta soha megérteni, hogy a kutató miért felelős asért, ho-y «ísy gyárban az uj cikket bevezeti-© vagy sem. iáit tud a kutató csinálni, ha o vállalat nem látja alkalmasnak a bevezetésre?

Helyes, hogy a kutató csakugyan adja át a kutatási eredményt, áa ez, n« merüljön ki a zárójelentés elkészítésében, amivel esetloa a vállalat nőm is tud mit kezdeni. Az volna a helyes, ha a vállalatok a kutatás bevezetését ás a segítését igényelnék a kutatóintézettől. Ha maga a vállalat fordul a kutatóintézethez olyan kéréssel, hogy kéri az illető kutatót, ez megoldható. Bár náluk

íSG"!bhrfí»{<d!!2.“ 1Uats kutatá mraíl1i a ayárbaa ■i'5v“i

Gyakorlatilag fennáll, hogy a műszaki fejlesztési alap felhasználása korül nagy harcok, viták folynak. Területükön az a hely-, zot, hogy a műszaki fejlesztési alap egy részét a vállalat kapja de nem adja a kutatónak, hanem inkább felvesz néhány embert és ' berendez egy saját láboratóriumot. Panaszképpen mondja, hogy gyak;Faí* flhangzlk a vállalatok .részéről, hogy nem kapnalc semmit a ku/*■*• tatointözetektől, de ha a kutatóintézet megkérdezi tőlük, mire van

szükségük, nem igénylik a segítséget. '

Peitétlenül szükséges a műszaki fejlesztés és kutatás elválasztási J® egyúttal koordinálása is . He a vállalatok szabják mog. ho; y 1# ©ki ntori0 fc kutat ás n&k és luíiszaki f®31$a£tos&©k# Ix&uoia rüása fórum, amely a kutatólat őzet és a vállalat fölött áll*

Náluk probléma a műszerfejlesztés kérdés®. Ma az a helyzet, í^y «gy fűszert fej lessZünii-e vagy ne fejlesszünk, az, kizárólag •G7 vállalattól és egy kereskedelmi szervtől függ. A kereskedői|m szervnél rendszerint az a helyzet, hogy szakember hiányában nem i Skótul, hogy öl tudja-e a műszert exportra helyezni, vany

! mm, végül arra az álláspontra helyezkedik, ho ;y nem tudja elhelyezni, mert az könnyebb. Hogy a kereskedelem valamely műszer piacon való elhelyezését vállalja, ehhez feltétlenül szükség van mintapéldányokra, amit bemutathat a vevőnek. I3yen miatapéldányoa vállalat csak akkor tud megcsinálni, ha a kereskedelemtől megrendelést kap, a k€*resked©lem pedig nem adhat megrendelést,

n*a®s piatápéIdény.a kezében. Ven egy Csomó uj műszer, aminél szórt nem tudnak megindulni, mert ©z a kör összezárul.

Javasolja, hogy ne tisztán a kereskedelem és ipar igényei alapján szabjuk meg az uj műszerek kifejleszt ősét, liánom ezt a kérdést vizsgálja meg egy magasabb szerv. A kereskedelemnek részben igaza van, hiszen vannak olyan műszerek, amiknél Q-10 esztendő szükséges, amíg megfelelően kifejlődnek. Nyilvánvaló mm lehet elvárni a kereskedelemtől, högy már 196u—bán mondja meg, hogy egy bizonyos műszert el tud-e adni 1968-ban külföldi piacon, vagy sem. Itt más meggondolásoknak is érvényesülni kell.

> László elvtárs ©miitett® az öncélú kutatást. Fölhívja azonban a

figyelmet, hogy ha valamely kutatás eredménye nem lesz az iparban bevezetve, az ilyet szeretik öncélú kutatásnak feltüntetni, holott ennek objektív akadálya is lehet. Az ilyen kutatásokat egyenként kellene megvizsgálni, és megnézni, melyik a*, amiről a kutatóintézet nem tehát. Ha igazán kutatni akarunk, altkor bel© kell törődnünk abbal hogy ei'odtnémrtélén kutatások is lesznek. Például, ha egy külföldi műszert lekopirozunk, meg tudjuk jósolni, hogy kb 8 hónap amlva egy jóliaűködő műszert bocsátunk az ipar rendelkezésére.

D© ha tovább akarunk haladni, nem lehet megjósolni, bo y a kutatás