Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.16.a/7)

1957-02-13

| ^ ■ ■ sa

jL.jL-jíLJL..2. AÍLA-1LJLJL.

Készült 1957* február 13-án a kerül ti Párt Intéző -Bizottsága által összehívott élelmiszeripari aktiva-ülésen.

C ■ •

Az aktivét Jobbágy nő a,Ívtársnő nyitja meg, s felkéri Nyers Rezső élelmiszeripari miniszter elvtársat tájékoztató előadásának megtart 'sára.

Nyers elvtárs; 3 kérdéscsoporttal kivan foglalkozni:

1. / A nemzetközi 'helyzet;

2. / Belső politikai helyzetünk:

3. / 0rszágunk gszdasági helyzete.

Elsősorban meg kell vizsgálnunk, hogy fennáll-o a világ kettészakítottsága. A két tábor katonai,

J politikai és gazdasági szempontból egyaránt létezik. Ki kezdte a két táborra szakit 'st? A szocialista tábor, vagy a kapitalisták? Ha a tényer* két nézzük, kiderül, hogy nyugati országok kezdték, mert a szocialista tábor csak két évvel később tömörült szerződés szerint :gy táborba, mint a kapitalista államok. A .nemzetközi politkai helyzet, s a fennálló háborús veszélyért is- ők-a felelősek, mert ők kezdték el a háborúra uszítást.

Nyers elvtárs foglalkozott ezután azzal a kérdéssel , hogy lehet-e a két tábor között tervszerű kapcsolatokat kialakítani. N : lehet, s ebből'adódik & tennivaló: a szocialista tábor országainak tehát szorosan együtt kell működni, mert csak egymás között tudjuk a tervszerű gazdasági kapcsolatokat biztosítani. Reális-c semlegességről beszólni? Nem r.ális, mert pl. Ausztria sokat hangoztatott semlegessége sincs meg a valóságban. Tudvalevő, hogy Ausztriát a nyugati tábor országai között, szcrepeltátik, katonai, gazdasági és politikai szempontból ' ’ egyaránt. Ausztria tehát semleges, kapitalista ország, mely szoros együttműködést folytat az U.S.A.val, s a kapitalista piac többi tagjával. Semlegesség tehát nem létezhet különösen olyan ország számára, amelynők fekvése, gazdasági helyzete előírja | a 1- -szorosabb együttműködést a körülötte fekvő

országokkal.

Belső helyzetünkről szólva elsősorban az októberi eseményekről kell beszólni. Az októberi eseményeket úgy kell tekintenünk, mint a nyugati országok törekvését arra, hogy országunkat csatatérré tegyék.

Október előtt is volt már egy roham, amikor az elkövetett hibákért n«m az elkövetőket, hanem általánosan minden kommunistát felelősséggel terheltek.

i Ez a hangulatkeltés felőkészítése volt az ellenforradalomnak, sigyekezett már ekkor Nyugat igen ros nyomást gyakorolni. Ennek következménye volt Nagy Ferenc volt miniszterelnök őszi útja, amikor végigjárta a nyugati magyar határt, s szemlét tartott annak űKgállapitá|ára, hogy- milyen erők -szükségesek a nyugati határainkra. Úgy gondolták, hogy a magyarországi események alatt végre tudják hajtani középkeleti terveiket.

• /*

i I "7

i. * -------- 11 I I......................