Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.16.a/4)

1984-02-15

-» ;> % i- 6 -A GMK-ek megalakulásának egyik indítéka a vállalkozók részéről vál­tozatlanul a nagyobb jövedelem szerzés reménye. E mellett azonban egyre erosoaik az alkotásvágy kielégítésének, a felhalmozódott szak­­mai tapasztalatok hasznosításának, a szakmai ismeretek bővítésének e­­loterbe helyezése. Alaptevékenységüket a vállalatok számára gazda­ságtalan, illetve szűk kapacitású területekre terjesztik ki. ozukseges eszközeik általában személyi, vagy közösségi tulajdonúak, esetenként a tárgyi feltételeket, /gép, műszer, stb./ bérbe veszik /pl: ESPO/. A munkaellátottság terén kedvezőbb helyzetben vannak a­­zok, /IPARORG, Generál Ép./ akik vállalattal tudnak szerződést köt­ni. Mások sokszor szembe találják magukat a VGMK-kal. Az Ipari Au­­tómatika esetében a vállalat a dolgozóiból álló GMK tagjait hátrá­nyos helyzetbe hozta a béremelésnél, mondván, hogy a másodállásból származó jövedelmük magas. A létszámról és jövedelemről ad tájékoztatást a 3.sz. táblázat. A tagok között a ténylegesen végzett munka arányában történik a jöve­delem elosztás a, A képviselők egy kivételével /ESTO 5 ?;/ nem kapnak munkájukért külön juttatást. A tapasztalatok szerint a bruttó óra­berek általában 9o-12o Et között változnak. A munkaközösségek műkö­dését fennaMsuk óta, az Iparorg kivételével /SZTK ellenőrzés/ nem ellenőrizték. A "busás jövedelmek" mítosza a GMK-ek vonatkozásában is szertefosz­lott, de tény, hogy a VGMK-k kapcsán felvetett problémák - a munka nélkül szerezhető jövedelem kérdése, egyazon munkáért különféle bér, a költségből fizetett bérek lehetősége, a szabadidő csökkenésének következményei, - változatlanul foglalkoztatják az embereket. A köz­tudatban nincs kellően tisztázva az új vállalkozási formák - ezeken belül elsősorban a két gazdasági munkaközösség - ideológiai, politi­kai, gazdaságpolitikai helye, szerepe a szocializmus épitésének je­lenlegi szakaszában, ezért a véleménynyilvánítás sokszor szubjektív es az befolyásolja alapvetően, hogy a véleményalkotó "kivülről" vagy "belülről" látja e a jelenséget. Vizsgálatunk során azt állapítottuk ■ meg, hogy a pozitív vonások kerültek előtérbe. Ezek lényegében mege­gyeznek a VGMK-k esetében észleltekkel, kiegészülnek viszont a vál­lalt munkáért és egymás munkájáért érzett nagyobb felelősségtudattal. Gondot jelent a főállásúak számára a párt- és tömegszervezetekhez ./. J> o . fe. —--------------------------------------------------------------­­__________ I ' 1 “ 11 J ■ .......................................... 1 1 * 1 ' I 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom