Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.16.a/4)

1982-01-06

T i Az 1974. évi közművelődési párthatározat megjelenését követően a munkásmüvelődés ügye mind a munkahelyi kol­­lektiváknál, mind a társadalmi közgondolkodásban el­foglalta az őt megillető helyet. A közvélemény figyel­mében a művelődés kérdésköre, a kultúra ügye a minden­napi gondolkodás fogalmi körébe kapcsolódott. A hatá­rozat végrehajtásának eredményeként mind az irányitás, mind a végrehajtás szintjén megváltozott a társadalmi szemlélet. 1 : ^ A Közművelődési Törvényt követően - amely a közmüvelő­­dési munka irányítását az állami szervekre ruházta - ezen a területen visszaesés következett be. A megvál­tozott gazdasági feltételek, a valós gazdasági szük­ségletek az utóbbi években háttérbe szorították a vál­lalatok általános művelődésre orientáló tevékenységét. Ez még akkor is igaz, ha időközben (általában 1977-ben) a központi irányelveknek megfelelően létrejöttek a vál­lalati művelődési bizottságok. I /-> A bizottságok a koordináló, a javaslattevő és vélemé­nyező tevékenységükkel hivatottak döntésre előkészíte­ni minden olyan kérdést, megoldásra váró időszaki vagy távlati feladatot, amely a vállalat társadalmi tevékeny­ségével, a munkahelyi kollektíva életével, a kultúra, a művelődés, az életmód, a szocialista demokrácia gyakor­lati kérdéseinek szintjén összefügg, tekintet nélkül ar­ra, hogy a konkrét kérdés megoldása kapcsán melyik mun­kahelyi szervezet vagy szervezeti egység az eredendően illetékes. 1 E megközelítési szempont alapján vizsgáltuk meg kerüle­tünkben a művelődési bizottságok tevékenységét. [ > ; i i I T.m iigf

Next

/
Oldalképek
Tartalom