Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1979-04-11
I# i <- 10 -A nyereségterv kialakításánál már most látható, hogy a létrehozott beruházásokra felvett hitelek törlesztése a nyereséghányadból nem lesz megoldható. Nem ismerik és ezt hiányolják, a hitelfizetéssel kapcsolatos elképzeléseket. A fejlesztési alapoknak a hitel irányában való teljes lekötése miatt felmerül a kérdés, lesz-e kötlségvetési hiteltámogatás legalább a fejlesztés szinten tartására? Nem tudnak előretervezni a megfelelő információk hiányában az VI. Ötéves tervre sem, holott 5 évvel ezelőtt ebben az időszakban már volt kialakított koncepció és a fejlesztésre elfogadott hitelkérelem! Mindkét vállalatnál komoly gondokat jelent a további üzeletkötések miatt, hogy nem ismerik a julius 1-től várható uj tőkés szubvenció csökkenés mértékét, valamint nincs információjuk az 1980- tól érvényes uj árrendszer kialakításáról. Mindössze annyi információval rendelkeznek, hogy népgazdasági szinten belföldi értékesítésre 6 %-os eszköz- és bérarányos nyereség f*' tervezhető. Ebből a könnyűipari átlag 4 %. A pamutipar 2 %-os nyereséget tervezhet, a rövidáruipar szintetikus ága 3 %-ot. Eddig a gyártányszelekció a gazdaságosság figyelembevételével történt, a 2-3 %-os nyereség esetén ez a koncepció felborul. Nem érzékelik a vállalatok előre, hogy mit kell és lehet majd tenni a következő években a gazdaságos termékszerkezet kialakítása érdekében. Ugyancsak évek óta problémaként jelentkezik a PATEX-nél az, hogy a vállalati eredményesség folytán nemzeti jövedelem fogyasztónak vannak feltüntetve. Ez abból adódik, - véleményünk szerint - hogy a vám- és import forgalmi adó értékét nem közvetlenül az állami költségvetésbe fizetik be, hanem a Hungarotex által - és ez az összeg a mérlegben nem jelenik meg, viszont az állami visszatérij tés összege igen. Gazdasági és politikai feszültséget okoz vezetők és dolgozók körében egyaránt a mérsékelt fejlesztési ütem. Gazdasági oldalról a termelés volumenének csökkenése azért jelent problémát, mert az áremelés korlátozott, az elvonások nőnek, valamennyi költségtényező tendenciájában növekvő - tehát a csökkenő termelésre egyre nagyobb állandó költséghányad kerül, tovább nő az önköltség és ezáltal tovább romlik a textilipar gazdaságossága is. Politikai vetülete másirányu problémát jelez: Dolgozói és középvezetői szinten elsősorban a jövedelemváltozás okozhat problémát, amely általában nem éri el a népgazdasági célkitűzést sem /3 % átlagosan/. Ez várhatóan további létszámcsökkenést eredményez. Ugyancsak ebben az irányban hat az a tény, hogy a textiliparra az iparágak között is a magas szervezeti forma a jellemző/ akár a kapacitáskihasználást, a gépkihasználást, magasszintü anyag- és energia gazdálkodást tekintjük/. További rendszabályozás munka- és üzem- i szervezési megszoritások, normakarbantartás, stb. várhatóan szintén létszámcsökkenéshez fog vezetni. Ebben a helyzetben a textiliparral szembeni népgazdasági elvárások lényegesen nagyobb ráfordítással, sokkal nehezebb körülmények között valósulhatnak meg. /Olyan véleményeket lehet hallani, hogy most megint azok a vállalatok járnak jobban, ahol eddig "lazább" gazdálkodást folytattak, ott könyebben tudják a kiszabott penzumot teljesíteni/. V. ------------—---------- '"..II ------------------------------' —— p—— ^ 1 *«««*' —..........m t
