Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1979-12-12
* » i - 7 -3./ A kerületi pártértekezleti beszámoló bevezetőjének és I. , II., IV.fejezetének vitája.____________________________ II. fejezet: Kazarcczki Kálmán et. Kazareczkl Kálmán et. /kiegészítés/ Nehézséget okozott a gazdaságpolitikai munka értékelésénél az a körülmény, hogy a beszámolási időszak nem fedi a tervidőszakot. Bizonyos számszerű adatokhoz, amelyek elengedhetetlenek a munka elvégzéséhez, csak külön adatbekérések utján lehetett hozzájutni. A további fontos feladat,közeledni kell az ötéves tervidőszak gazdasági megítéléséhez. Bizonyos fokig még csak a várható mondható el, mivel a végleges értékelés 198o~ban lesz. Egy konkrét anyagrész van, amire kitérnék, a 13. oldal utolsó előtti bekezdésében nem rendelkezünk a négy év alatt beruházott összegek ismeretével. Ha be tudjuk szerezni az adatokat, célszerű azt szerepeltetni, ha nem, akkor kihagyni ezt a részt, mert a szám önmagában nem mond semmit. "~Kiss Pál et. ........-.... ■ -■■<■—-..—■«.......... Feltétlenül kell arról beszélni, hogy a kívánatosnál és lehetségesnél is lassabban halad a termékszerkezet-váltás. Elkezdődött, de nem kapott olyan helyet a vállalatok gazdasági tevékenységében, ahogy azt a jelenlegi gazdasági helyzetünk megkívánja. A vállalatok érdekeltségi rendszerének a minősítése igen fontos lenne. Beszélni kell a vezetők kezdeményezőkészségéről, elsősorban az egyszemélyi vezetők szempontjából. A hatékonyság alakulásával több negatív tényező szerepet játszik. Általánosítható és nemcsak a kerületben, ahol nem fejlesztették versenyképességüket, nagy részük most fizetésképtelen. Gondjaink vannak a készletgazdálkodásban, a szerződéses fegyelemben. Az üzem- és munkaszervezés terén az eredmények ellenére jelentősek a gondjaink. Ezekre az anyag rövidítése árán is komolyabban ki kell térni. A kereslet-kínálat változatlanul feszültséget /"■n jelent. Fontos a termelő berendezések, a meglévő müszakszámok jó kihasználása. A munkaerőgazdálkodással kapcsolatban nagy az ellentmondás, egyszerre van hiány és vállalaton belüli munkaerőfelesleg. A munkaerőgazdálkodás módszerei nem ösztönzőek. 1975-ben hozott a Bp.-i PB egy határozatot,hogy a loo főt foglalkoztató üzemek számát csökkenteni kell. Biztos, hogy ez a csökkenés ^nein következett be. Beszélni kell a munkakörülmények javításánál elért eredményekről, a vállalatok belső érdekeltségi rendszeréről, a differenciálásról is. Minősíteni kell a pártszervezetek tevékenységét ilyen szempontból is. Kimondhatjuk, hogy javult az együttműködés a vállalatok között. A szerződéses fegyelem és a kooperáció azért változatlanul gondot jelent. Fontos arról is beszélni,hogy a pártszervezetek mennyire tudnak áeget tenni feladatuknak és mekkora a felelősségük. Még hatható, sabb segítséget kell adnunk az ilyen irányú munkához. Az üzemi demokrácia fórumrendszere jó működésének egyik feltétele,hogy a középvezetők ezt ne tekintsék nyűgnek a jövőben. Dr.Császtvay Istvánné et.nő: Javasolom, az előző VB anyagból a kutatás-fejlesztési rész kerüljön át ehhez a területhez, ehhez a fejezethez, jól kapcsolható ehhez az anyagrészhez. Az anyagot lehetne rövidíteni és néhány súlyponti kérdést hangsúlyosabban megfogalmazni.Jó lenne a határo' I Z8tl JaVaSlat0t 13 me6f0ea|aZni i ... ...... .....—------------------------------——, ;/:y 1 1 ' mm. «» ” 1 ■ /■ 1 ' - " 1 1 u 1 > 1 ' ! I 1
