Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1971-02-03
“ I ■ U ■ I ......................... « • I j I | ' - I > ■■--------------------------------- .1> c _ - ® Bárány j .-? c ; "hzozkel' a” kór lósekko.1. ourkolt fordában a jelontósben foglalkoztunk. Egyik megállapít ásunk, hogy kevesebbet foglalkoztak vele. Arinak a számszerüségnek a következménye, hogy az uj mechanizmus periódusában négy pártszervezet, vállalat tűzte testületi megbeszélés elé ennek tisztázását. Ezt megelőző időszakban erről többször volt szó. ■ai lehet annak az oka, hogy a mechanizmus kibontakozásával kissé ellaposodott? Feltétlenül először az, hogy a mechanizmus téves | értelmezései közé tartozott az egyszemélyes vezetés határozottabb kihang súlyozása, üzemvezető nagyobb felelősége, a sok'el nagyobb döntési joga, .óz megnyilvánult a központi Bizottság 1969. novemberi határozatában, a. mely ben a mechanizmust értékelte. tőben az uj gazdaeági körülményekben sem az irányító, szervek, sem a vállalatok nos találták ra.ug a megfelelő vezetői stílust. A vállalat felszabadul, a minisztériumnak nincs joga beleszólni a dolgokba. A minisztérium föladatát érvényesíti ez a Meghatározás a’bán, hogy a "echan.izmus ne;rekedt a gyárkapunál nem biztosították ennek a Megvalósulását. 'dinek a töveim’ .lénye, hogy ezek az emberek nem tudtuk ieö■ felelő módon kibontakozni. Stílus'esés volt a jellemző erre az időszakra, '.iegnövekedett feladatot: között nem volt a vezetőnek ideje arra, hogy megfelelően foglalkozzanak ezzel, a kérdéssel. Énben a periódusban az üzemi demokrácia háttérbe szorult volna, ezzel szénien áll még az ármegállapítás is, hogy a mechanizmus az alapszervezetéknek hasonló uj feladatot határozott meg, ami alkalmas az üzemi demokrácia bővítésére is. A szakszervezet apparátusában is vezetői stílus, lód'zcr keresés volt, nem tudtak ezekkel a jogokkal élni. Az üzemi tárnics jogköre felelősébe javult éti én a _periódusban, de érdemi munkája nem elégíti ki az igényekét. A beleszólás hatékonysága szempontjából -a vállalati koncepciók kialakításához - e feladató’’hoz fel kell nőnie, így érezzük, ho^y az özeid demokrácia gyakorlása hatékonyságában nőm ütötte meg azt a színvonalat, amit a mechanizmus színvonala igényelt volna. Utalunk az anyagunkban. arra, hogy bár mindenütt kialakult módszer, hogy a termelési tanácskozásokon elhangzott észrevételekre ó~' a vezetésnek reagálni kell. A következő értekezlet azzal kell, hogy kezdődjön, hogy az elhangzott észrevételeket hogyan hajtották végre. Tálálható-e olyan jelenség, hogy ha az észrevétel túlságosan kritikai ott az észrevétel tevővel szemben indokolnál nagyobb szigorúéággal lépnek föl? A középszintű vezetés részéről a törlesztések megnyilvánulásai érvényesülték. Ilyen jelenségeket lehet találni, hogy menynyire időszerű ez, a kongresszusi vitában igen sokszor találkoztunk. H o z z ás z ó Iá c o k: . p-i esz c ...: nagyon gondolatébresztő, "zenzációs anyagnak tartom, különösen az elméleti anyagot. 1 Az uj gazdaságirányítási rendszer annyira friss dolog, hogy nemcsak a vezetési módszer, hanem a gazdálkodási részlet is megoldatlan probléma. így nem lehet csodálkozni azon, amit Bárányi elvtárs elmondott. Egyike a legsúlyosabb problémája ennek az uj fejezetnek az üzemi demokrácia kérdése. Itt nyilván arról van szó, hogy a korábbi gazdasági terv előirányzatokban az uj módszert a nagyobb önállóság vonatkozásában "mit kell tenni, hogyan kell tenni?” kérdését ez az üzemi demokrácia oldaláról ezekre a kérdésekre korábbi bölcsesség felhasználásúval adnak választ a vezetők. r K. ----- ■ - . ....... ... - - . . . . . . - - - - -
