Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1968-01-24
•> jg?v.. = ' i .1 í ~ 2 -eddigi gazdaságirdnyitási rendszer nem segítette kellő mértékben a temelőerők jobb kihasználását. Tisztázódott, hogy a gazdasági mechanizmus reformja mindenekelőtt azt jelenti, hogy az irányítási módszereket kell megváltoztatni, amely együtt jár szervezett piaci mechanizmus szerepének..megnövekedésével, a vállalatok.önállóságának növekedésével, az anyagi ösztönzés fokozó.sával, stb. Sikerült megértetni azt, hogy a mechanizmus reformja megőrzi és továbbfejleszti azt, ami gazdasági életünkben eddig is bevált, hasznosnak bizonyult, de felszámolja mindazt, ami elavult és az újat gátolja, hátráltatja, ^ Egyértelműen tisztázódott, hogy gazdaságunk tervszerűen fejlődik a jövőben is, az eddig központilag kiszabott merev és a vállalatokra lebontott tervmutatókat azonban a szervezett szocialista piac gyorsan változó és korszerű termékeket követelő igényei fogják felváltani. Ez igényeket azonban csak az állandóan tökéletesedő műszaki fejlesztéssel lehet kielégíteni, ilyenformán tehát a gazdasági mechanizmus reformja a termelőeszközök fejlesztését és állandó tökéletesítését Írja elő, , Általános tapasztalat volt, hogy ott, ahol a pártbizottságok az üzemi pártszervezetek konkrétan kidolgozták a reform fő elveit helyi viszonyokra /pl, VSzM PB/ a kérdések megértetése is könnyebbé vált, mivel a dolgozók az elvi kérdéseket helyi alkalmazásuk folytán saját példájukon keresztül értették meg,. Az uj gazdaságirányítással kapcsolatban kiadott munkaügyi rendelőtök és intézkedések megtárgyalása körül volt a legnagyobb aktivitás tapasztalható, A dolgozók általában helyeslik az anyagi érdekeltség bevezetését és egyetértenek abban is, hogy jobb, több gazdasági munkáért többlet-jövedelem is jár. Sok kérdés hangzott el atekintotben, hogy a nagyfokú műszaki fejlesztés kapcsán lesz-e munkanélküliség. Aggályok merültek fel a— tekintetben is, hogy a munkaerő foglalkoztatottság terén a vezető , jogkörök növekedése nem fog-o indokolatlan személyi intézkedésekhez, túlkapásokhoz, elbocsátásokhoz vezetni. Többen kifogásolták, hogy a vidékről bojárók utiköltség-téritésc a jövőboiT. részesedési alapból történik, tehát a helybeli dolgozók rovására. Az igy felvetett kérdéseket éppen összefüggésükben ' iá / * x..,/ ; | , _____________. I g----
