Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1967-05-03
o " ^ ~ i T e r mé ki' o rg a 1 ma záa« Áruforgalmi kapcsolatok. Az ipari nagyvdllalat kialakítása után a vállalat szervezetén belül a gazdálkodás módszere is megváltozott* A piacellátás biztosítása érdekében a kereskedelmi szervekkel szorosabbra fűztük a kapcsolrrt-at, A negyedéves termelési feladatok kiadása előtt a vállalat központjában a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalatok vezetőivel tárgyalásokat tartottunk, A megbeszélések elősegítették a piac igényeihez történő gyors 1 alkalmazkodást, lehetővé tették a rugalmas termelést, A vállalat felismerte, hogy a termelés fejlesztésének a• lapja az uj termékek forgalombonozatala és a vevőkkel történő megismertetése. Ezért kezdetben egy kisebb propaganda csoportot hoztunk létre, mely a belkereskedelemmel együttesen végezte a propaganda munkát. Elemeztük a városi és vidéki forgalom arányát, a megyénkénti 1 főre eső fogyasztást is. Ezekből megállapítottuk,a legalacsonyabb fogyasztású területeket és propgondistáinkat, propagandaeszközeinket ezekre a területekre összpontosítottuk. Propaganda tevékenységünk eredménye, hogy vállalatunk az elmúlt években a kozmetikai cikkek forgalmat évente kb lo $-kai emelte, A Mos-6 értékesítése 3 év alatt hétszáz $-kal, a fogkrém értéke^ sités 1 év alatt 27$-kal emelkedett, \ Tervezés, programozás. A vállalat 1966, évben az Élelmezésügyi Minisztériumtól az uj mechanizmus kísérleteként osak egy tervmutatót kopott, a nyereséget abszolút számban. A vállalat a Belkereskedelmi Minisztériummal és külkereskedelmi partnereivel egyeztette a várható szükségletet és ennek alapján készítette el éves tervét, A negyedéves termelési programokat már nem az éves tervben szereplő mennyis egekre, hanem a negyedéves kötésekre alakította ki. A vállalat az elmúlt évben bértervszámot sem kapott, A bérezéshez u,n, 3 0 elszámolás szerinti mutatószámot alakított ki. Ennek lényege az, hogy termékfőcsoportonként megállapítottuk a termeléshez szükséges bért az 1965. évi bázisnak megfelelően, A Miniszteri ura a termelés felfutásához szükséges többletbért a termelés minden 1^-ához o,5 $-kal számította. Ezzel a bérrel kellett a termelést, illetve a termelésfelfutást elszámolni, A f tényleges béralap és az 3 0 szerinti igénybevehető bér közötti különbözet képezte a vállalat alkalmazotti és fizikai dolgozóinak is a prémiumát, E bérezési forma lehetővé teszi a termeléshez szükséges bértömeg emelkedésének veszélye nélkül azt, hogy a belső tartalékok alulról jövő feltárásával a felszabaduló bért mozgóbérkent fizetve, a termelékenységre és önköltségcsökkentésre, műszaki fejlesztésre ösztönözzük, ■ Á béralap mérésének ez a módja a bértervszám kiadását szükségtelenné tette, mivel a bázisra épitett bértömeg-vizsgálat az elo/ c Stencilszám: 546/67, u K 1 \ i I • _________l « ——-------------------------------------------------------------------------------------“ 1 iiii’truw ............■*«* ■ ' ■ 1 t " 1 ■ l ■ " 1 1 " 1 ' * ' 1 I 1 ' I U. ' -L . I -