Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1966-02-23
^> 1 é i- 4 -» , A jogszabály lohotővó- tószi, hogy v. tanácsi 63'rendőrségi szabálya őrt esi hatóságok a munkahelyen elkövetett szabálysértési ügyöket a társadalmi bircsághóz tegyék át elbírál dara, Eszel a kerületi'- tanács VB. igazgatási osztálya az óv folyamán ogs esptben ... élt . '• , * . ' A tapasztalt fékező es negatív jelentére!:. csők okai és feladatok Tapasztalataink szerint néhány hibás nézet,. helytelen felfogás és meg nem értés nohoziti a még jobb erednények elérését. Ezek á következők? 1. / A vállalatvezetők gyorsabbnak.és "törvényesebbnek" tartják a vállalati jogtanácsos által megszerkesztett fegyelmi határozatokat, tehát célszerűbbnek a. fogyeImi ügyek közvetlen elbírálását P - .• r Ez a felfogás figyelmen kivül hagyja a társadalmi bíróságoktól szóló törvényerejű • „ rendelet 1. és további §-aiban foglo.lt és már idézett rendelkezéseket. • ■ Az ilyen'"törvényességnek" nch szabad alárendelni a nevelési célokat, npm-lehet likvidálni, egy fontos fegyelmezési, nevelési intézményt. Az elbirálás előtt az egyes ügyokot gondosan vizsgálni kell abból a szempontból is, hogy melyik fölelősségrovond• , si mód a legalkalmasabb. 2. / Helyenként megszégyenítőnek tartják a társadalmi bírósági eljárást. A társadalmi birésági eljárás. meggyőződésünk szerint nem rxgszógyenitő, persze helyes, ha szégyclli -magát az, aki vét a társadalmi tulajdon, avagy a munkát árs ainok javai ellen, aki non tartja tiszteletben a szocialista együttélési szabályokat, alti magatartásavai sérti ;a ;aunkafe0yelmet, ugyanis ha. szégyelíi magát az egyben reményt is nyújt '■ arra, hogy hz.eljárás valóban eléri a célját. 3. / Egyesok a felelő.ségrovonást népszerűtlen feladatnak tekintik és ha nár felelősségre kell vonni, akkor inkább választják a "négyszemközti" elbírálást, mint a nyilvánosát. • . Ennek oka az, hogy a fogyóin! eljárást hunánusabbnak tartják, ez azonban dlhunaniznus''**'' Határozatlanságot mutat a fegyelnozotlonkodőkkel, a szervezetlenséggel szemben, holofcv az-öntudatos munkások mélységesen helytelenítik a lazaságot, a fegyelmezetlenséget• Az elnézés táplálja a lazaságot, a fegyelmezetlenséget, ezért megengedhetetlen, azt mindenütt•fel.kell s zánolni. . j . ’ * *, * • 4 4. / Általános tapasztalat, hogy,adninisztraiv dolgozót, vagy; éáz'alsó és közepvozetők■ höz tartozókat nem állítják társadalmi bíróság elé. Ennek* oltó, hogy non akarják ."lejáratni" az ilyen személyeket., é.z igazságos folclős-ségroyonás .senkinek a tokinté■ . lyét nem járatja le, legfeljebb - z elkövetett cselekmény miatt esik csorba a tekintélyén, az pedig merőben más, mint a föl elés scgrevonás. Az,-igazságos fölei őss égrovonás Ós. az annak kapcsán alkalmazott intézkedése!-: - pl. az-okozott sérelem helyreáll^ ás a, kertéritep -.a felelősségtudat kinyilatkoztat áar.,, a s ríj át hiba 'elítélése, csökkenti- 1 a cselekmény miatt esett csorbát. A dolgozók jogai' várják el az egyenlő mértékű felelős s égrevonást, s ezt mindenütt meg is kell valósítani. 5. / Többen nyilatkoztak úgy a fogyóim! jogkört gyakorlók közül, hogy "non fordult elő olyan fe.-yelni ügy, amelyben példát kellett volna statuálni". A dolgozók nevelés ét nemcsak rsoknak az ügyelne!: a nyilvános elbírálása szolgálja, amelyekben c.x legsúlyosabb fegyelmi büntetések kiszabására /áthelyezés, elbrócsájtás/ . ________________________________________________________________^ ______________________________
