Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1964-08-26
* I nincs róla dokumentum, akkor helyes a medáliapi t -is. Erre a kérdésre jpajd még visszatérünk és kontrollt fogunk csinálni. A BHS-nál' nem ott vari a pr oh léma, hogy az ifjúmunkás mérnökök, techni kusok az olyan célfeladat elvégzéséért pénzt.kaptak, amely a gyárnak is hasznos, hanem ott, hogy az igazgató est nem dokumentálta. Kern hiszem, rév izorok követelt ék volna azt, hogy aki még 'táborban van, de már számoljon el a kiküldetési pénzzel. Ha ezt kevetelté, akkor nem alkalmas arra, hogy revizori munkát végezzenek. Általános problémaként vetődik fel nemcsak a XI,,-ből» hanem más kerületekben is, s erről jelzés van a Budapesti Bártbizottság felé, hogy kevés a jutalmazási keret, 4-től 6 Ft.-ig: párttagonként. Ez^ zel foglalkozott a Központi Bizottság i’i Gazdasági Osztálya Titkársága, s hamarosan megkapjak az Elvtársak is Írásban az 1965 évi e költségvetési irányelveket, amely kimondja;személyenként csak 5 Ft.~ ig lehet tervezni. Persze azt majd azután fel lehet vetni, hogy nagyon nagy az ellentét a szakszervezet és a párt'lehetőségei között, s vajon szükség van-e arra, hogy annyit adjon a szakszervezet. Román elvtárasai egyetértek: a párttagok, akik az üzemben dolgos- 1 nak, s ha becsületes jc munkát végesnek, ugyanúgy jutalmazzák őket, mint a többi dolgozót. Más a helyzet á-függetlenített pártmunkásnál, Öt senki sem jutalmazhatja, illetve sxkmMsragvíímiiG&dimnemi.íkmpmr: kkftk a vállalat költségvetéséből nem részesülhet prémiumban. i . Hosszabb idő ó’ta a tagdíjfizetési helyzet nem jo. Persze itt nem az egész kerületből van szó, hanem arról az egy-két üzemről, ahol rendszeresen 130-200.párttag.nem fizet tagdíjat. Ilyen pl. a Műszaki Egyetem, a Vertess, a VÁV, az Április 4. Gépgyár, stb. Pedig a teljesítésre minden adottsága megvan a kerületnek. Ezért a gazdasági vezetőnek, az á feladata, hogy jelezze ezeket a problémákat és a Végrehajtó Bizottságot mozgassa meg a problémák megoldása érdekében. Másik fontos feladat még a költségvetés elkészítésénél a sokéves « tapasztalatok elemzése, majd a szükségletek helyes felmérése, vagyis a reális tervezés. így ki lehetett volna pl. küszöbölni azt, hogy az ágit.prop. költség nem lett felhasználva. A státuszok betöltésénél is van javítani való, mert az' adott stá>„ „ A túszok hónapokig,üresek. Persze vannak nehézségek, de az lenne a jó, ha jobban menne. A gazdálkodónak nemcsak bérfizetéssel, segély, fizetéssel, bútorokkal kell törődnie, hanem feladata: ne nyugodjon I bele egyes problémák megoldatlanságába. ! , j <0 * '\j 1 j _ _________i-------------------------------—--------------------------------------------------------------------------J *---------— ' ■ f - l - ' »' ' > ' 1 1 ' »• 1 - ' ' -------------------------------------------------------------------—^
