Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1959-06-10
—----------------------- . » ■ ------------■-----------------—------------------- ---------------------— v " i ■ ' r -■------------^------------------—----------------------------------------------------------------------------- ” T ■* m* >- 5 -Az ellenforradalom óta minden pártszervezetünk erősödik, épül, azonban voltak hasonló problémák - mind ez most - amit titkári vagy egyéb értekezleten felvetettünk. Czakó, Molnár és Scixneider elvtársuknak régen rádöbbenhettek volna, hogy róluk is szó van. Czakó elv túra felszólalása jó volt, de hiteiét aláássa azzal, hogy a f egy eltnileg való fel elő aségrev onás t nem tartja indokoltnak, ügy érzem, ha az elvtársak őszintén érzik felelősségüket, s hibájukat ki tudják javítani a pártszervezet rendbehozalaiához hozzájáruljanak, s ennél tovább kell menniök. Czakó elv társ: A fegyelmileg való felelősségre vonási szükségességét már ixlsi""korábban is láttam. Jo bág.yná eÍv tár snő ; Javaslatom xaixx* hogy jó volna az élelmiszeripari üzemekkel~csöpör'tős titkári értekezleten, vagy rendes kerületi titkári értekezleten ezt az anyagot megtárgyalni. Diósi elvtárs: Ott kezdeném ahol Jobbágy elv társnő aboa hagyta, hogy ez a mai~probléma nem egyedülálló a kerületben - főleg az élelmiszeripari O üzemekben - helyes lenne csoportos titkári értexez&eten megbeszélni. Egyetértek azokkal a felszólalókul, akik az én felelősségemet vetik fel.Ténylegesen rendszeresen tájékoztatva lettem ezekről, de hozzátenném azt*, én biztamaa lielyt pártszervezetben lévő kommunisták***^ meg fogják oldani ezt a problémát, annál is inkább, mert amikor Czakó elvtársnak az üzembe való kinevezésekor elmondottuk ezeket. Ha egységes pártszervezet lett volna, már rég megoldották volna ezt. Mi itt a lényeg, a kölcsönös bizalmatlanság. Saját egyéni érdekeikből úgy nézték egymást mint ellenséget, inkább meg tudtak eg ezni inuiferene egyénekkel. Ezért az egész pártszervezet felelős,mert egymás között, elvtá siasan kellett volna megoldani. Titkári értekezleten ilyen és hasonló jellegű problémákkal rendszeresen foglalkoztunk, úgy látszik nem tanultak ebből. Világos az, hogy elsősorban a párttitkár felelős ezért a helyzetért, de a gazdasági vezetés minuig eddig megúszta. Tudomásul kell venni, hogy a gazdasági vezetés iaxÍJ8kaK»® politikailag is felelős azért, ami az üzemben történik, különösen akkor, ha még vezetőségi tag is. Súlyos felelősség terleheii Czakó elvtársat, hogy nem tudott politikailag határozottan fellépni. jíSyxmáaikxBixxixáxaxadx Van egy másik oldala a dolognak; Magyarországon volt egy ellenforradalom. Szomorú és bántó dolog olyan elvtársakat felelősségre vonni, akik akkor helytálltak, létrehozták a pártszervezetet, azért mert nem képesek önző stéi^xikiírlx érdekeikről lemondani. Ennek véget keli vetni, tudomásul keli venni, hogy Magyarországon proletárdiktatúra van, s aki a pártnak tagja és az ellenforradalom alatt helytállt még nem rótu le minden kötelességét azzal. Az a légkör,-ami azon a szakszervezeti választáson kialakult, hogy 3 kommunistát kibuktattak - még élesebben aláhúzza azt, hogy ott valmi hiba van. Milyen dolog az, ha egy kommunistának mindegy az, hogy szere- i tik vagy sem. Tessék ezen egy kicsit elgondolkozni, hogy milyen ember, és kommunista az,akit nem szeretnek. alaposan Befejezésül annyit, hogy tessék ezeket a dolgokat jj.á± átgondolni, s jól előkséziteni a taggyűlést. Nincs szükségünk az olyan emberekre, akik többet ártanak a pártnak, mint használnak. Vas kézzel fogjuk letörni az olyan dolgokat, akik a pártegység oiBghaiifcázáx megpróbálják bontani. A brigádmunkát végző elvtársakhoz annyi, t hogy jó munkát végeztek, a hozzásegítenek bennünket auhoz, hogy rendbehozzuk ott a pártszervezetet. 1 1 6
