Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1959-05-08
“ , ■ , ............. Hl ■ * L* ' 11 11 1 ». - . -----------------------------” ■m > f~ ■' -- .. i I \- 4 -létrehozni. Ilyen hírverések még mai is vannak, habár, a párt .. és kormány vezetőinek értékelései, tájékoztatásai után csökkenés^* /.‘Marosán et. az EMAG—ban:/ - A márciusi párthatározat hatása az. üzemi értelmiségre szintén pozitiv volt. Az ellenforradalom utáni időkben az üzemi értelmiség .egy részéro:*:az volt a jellemző, hogy ahol lehetett visszatartotta.a munkát, ma már az a helyzet, hogy a munkaversennyel kapcsolatos feladatokat is szivesen válalja a műszaki értelmiség egy tekintélyes része, . A kongresszusi versenyvállalásoknál, a célkitűzések meghatározásánál a feladatok lebontásánál a kommunista értelmiség mel- ' lett jelentős szerepet vállaltak pártonkivüli értelmiségiek is, A munkaversennyel kapcsolatban a pozitiv jelenségek mellett él még az úgynevezett "jobb óvatosnak lenni" szemlélet. Az óvatosság elvét.valló műszakiak nézetei komoly bírálatot kaptak a dolgozók ellenterv javaslataiban. Mindezek mellett el.lehet mondani, hogy a műszaki értelmiség érdeklődése, foglalkozása a termelés a munkaviszony a gazdaságosság stb. kérdéseinél összehasonlíthatatlanul jobb, mint pl. egy évvel ezelőtt, i £z üzemek műszaki értelmiségét az ellenforradalom előtt és jelenleg is leginkább az exisztenciális problémák foglalkoztatják, A perspektíva, az érvényesülés problémája ma is gyak( ran felmerői különböíő beszélgetéseken. Elhangzanak olyan nézetek, hogy '[nyugaton az érvényesülésnek korlátlan lehetőségei vannak, de nálunk nem." Sokszor felmerül az erkölcsi és anyagi megbe-.. csülés problémája. Pl, elismerik, hogy nagyobb lehetőségek.vannak külföldi utazásokra mint korábban, de a meglévő korlátozáso^at túl szigorúnak tartják,. Ha anyagi megbecsülésükről 6Sik - - szó elismerik, hogy a kormány, a helyzet jayitása érdekében komoly erőfeszítéseket tett, de emellett általában felvetik, hogy ala■ csony a mérnökök fizetése. Itt elhangzanak néha egészen szélsőséges vélemények is, Vannak akik azt hangoztatják, hogy ék a munkájukat csupán a szakma szeretettből végzik, hiszen-.a fizetésükkel a munkájuk, sőt a gyárban való napi 8 órás jelenlétük nincs megfizetve* A bérezés problémája.élesen merül fel különösen az egy-két éve végzett fiatal mérnököknél, a káderproblómák meg-Lt0