Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1988-01-26
^a., ^ . I i á Ehhez kapcsolódik az un. szocialista pluralista elmélet, vagy szocialista pluralizmuselmélet, amelyik azt mondja, hogy a mi viszonyaink között nem az egypártrendszer, többpártrendszer kérdése az igazi kérdés. A szocializmus jelenlegi fejlettségi szintjén, jelenlegi épitési időszakában nem valdszinű, hogy rendszeralternativák, pártpolitikai alternatívák formájában megszerveződnének. A fő kérdés az, hogy vajon az egypártrendszer viszonyai között milyen mértékben biztosítható az amúgy is ható érdekek politikai szervezeti kifejeződése. Egyszerűbben fogalmazva, ez az irányzat azt mondja, hogy az a feladat, hogy azoknak az érdektörekvéseknek, amelyek politikai döntéseink hátterében, az előkészítés során úgy is hatnak, latens módon jelen vannak a döntési rendszerükben, biztosítsunk nagyobb szervezeti kifejeződést, vagyis a politikai szervezeti nyilvánosság segítségével tegyük ezeket láthatóbbá, világosabbá. Ezek ne lobbiérdekekként, lobbi törekvésekként hassanak, hanem a politikaiszervezeti nyilvánosság sajátos garanciaként, egy garanciarendszerként is működhet. Ez az az irányzat, amelyik azt mondja, hogy ez a politikai döntéshozatal csúcsainak a jobb tájékozódását is biztosíthatja. Jelenleg ezek az érdekközvetitő csatornák, politikai szervezeti csatornák nem elég markánsan közvetítik a különböző csoportérdekeket. Ennek felel meg az a törekvés, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, mint országos érdekképviseleti szerv kormányzati partner lett, tehát a kormányzati donteselőkészitésban az agrár szektor érdekeit markánsan képviseli. ^ Ma mar ePPen arról folyik a vita, hogy vajon milyen agrárérdekeket képvisel a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a TSZ-eknek milyen csoportját, nagy rendszergazdák, vagy kis TSZ-eket, stb. Ugyanebbe a körbe tartozik az a törekvés, amelyik ugyancsak sikeresen a Kereskedelmi Kamarát egy országos érdekképviseletté fejlesztette. Itt eléggé masszívan ütköznek meg a vállalati menedzsment,a vállalati irányitó, igazgatói és különböző ilyen felső irányitó köröknek az érdekei egy-egy szabályozómódositás, vagy egyegy fontosabb kormányzati döntéselőkészitése kapcsán, r Ez a szocialista pluralizmus elmélet azt mondja, hogy az egypártrendszer viszonyai között is elképzelhető politikai szervezeti pluralitás, és arra kell törekedni, hogy ezek az amúgy is meglévő, tehát a döntési rendszerben amúgy is ható különböző érdektörekvések politikai szervezeti nyilvánosságot, politikai szervezeti kifeje- 11 -j -----------------------------------------------------