Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1988-01-26
----------------—--.-----------—W---------------------—-------------------------- ■ f ^---------------T-~----------1--— - '• >ff '■ IS fa '^Sé • |l| * > • »* map | X. I . í * §- 8 -E megnyilvánulások, felvetések, mivei.egy-egy gyár, gyáregység, vagy más szervezeti egység előnyét kivánják, szinte mindig kisebbségben maradnak. Az ilyen jellegű megnyilvánulások bizonyos, a szakszervezeti feladatokkal való átfedést, esetleg tévesztést takarnak, valamint annak a követelménynek a tisztázatlanságát, hogy a dolgozók választott képviselőjének választói véleményét kell közvetítenie és a választóknak tartozik beszámolási kötelezettséggel is. Egyelőre a döntésthozó személyekben erősebb a munkavállalói, mint a tulajdonosi tudat és a munkavállalói érdek érvényesitését könnyebben megoldhatónak tartják a közvetlen munkahely /vállalaton belüli részlég/ érdekeinek képviseletén keresztül. Ez rövid távú, elosztási szemléletet tükröz. Ezt a helyzetet erősiti az is, hogy az irányitó testületeknek és egyes tagjainak csak erkölcsi felelőssége van a vállalat helyzetének alakulásában; tényleges, teljes /anyagi és egzisztenciális/ felelősséggel csak az igazgató dolgozik. Ezért elég erőteljesen vetődik fel a döntésthozó testületi tagok közvetlen anyagi érdekeltségének megteremtésére vonatkozó igény. Véleményünk szerint a vállalati tanács tagjainak, a küldötteknek, a dolgozó kollektíváknak az alaposabb felkészítése, a vállalat helyzetének, lehetőségeinek, a népgazdasági környezetnek hiteles bemutatása jelentősen javíthatja az érintettek érdemi részvételét a döntések meghozatalában, képviseletében. Ez megköveteli minden érintett azonos minőségű, tartalmú, érthető^időbeni informálását azon külsőbelső tényezőkről, amelyek ismerete a döntések meghozatalakor kívánatos. E tevékenység beépülhet a vállalati információs folyamatokba, de az önkormányzati testületek önmaguk is megszervezhetik. Emellett a szabályozórendszernek kell a hosszútávú a vagyongyarapodásra ösztönző közgazdasági környezetet és feltételrendszert megteremteni. Ma már egyértelmű, hogy nem képes - és nem is lehet az - a VT a válla■ lat, vagy a kollektíva érdekeit a népgazdasági érdekek mögé szorítani, ha a szabályozók nem jól közvetítik azt. Kapcsolat az alapitóval, a törvényességi felügyelettel Az új vállalatirányítási rendszer működésének beindulásával minőf 13 I
