Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1984-06-07
» ■. a? I ■ I- 4 -» A Patex kivételével az átlagos miissakszám nem haladja meg a két műszakot, a többségnél az 1,3 műszakot sem éri el. A termelékenység hatékonyságának növelése eszközéül a vállalatok a termékek és technológiák színvonalának növelését tekintik elsősorban, a gazdaságtalan termékek csökkentését, cs&n. közepes jelentőségű eszköznek tartják. A vállalatok 1983-ban több, mint 40.700 főt foglalkoztatattak. közel 6.000- rel kevesebbet, mint 1975-ben, A dolgozók mintegy 6 ?o-a Budapesten dolgozik. A foglalkoztatottak struktúrája az átlagostól eltérő. A nem fizikai állományú dolgozók 69 %-a, a fizikai dolgozók 45 %-& dolgozik Budapesten, Jelentős a bejáró dolgozók aránya. A csökkenés főleg a fizikai állományban /1975-höz viszonyítva 13 %r az alkalmazottaknál nem egészen 9 %/ következett be. A Budapesti telephelyeken ettől eltérően, a fizikai létszám 33 /S-kal, az alkalmazotti 15 $-kal csökkent 1975 óta. Különösen kedvezőtlen a helyzet a hárommüszakos, illetve a kedvezőtlen munkahelyi adottságokkal rendelkező helyeken, /pl, textilipar/. A vállalati látszómarányok nem megfelelőek, a fizikai-alkalmazotti létszámok helyi viszonyoknak megfelelő alakitása mindenütt feladat, A munkaerőgazdálkodás az ipar fejlődésének lényeges kérdése. Gond, hogy állandósult a fővárosban - és a kerületben is - a strukturális és minőségi munkaerőhiány. A munkaerő "elöregedése" figyelhető meg,tüsökként az iparitanuló képzés, néhány - különösen textilipari, gépipari válla^ latnál - alig van utánpótlás. A több szakma megszerzése még nem általános igény sem a vállalatok, sem a dolgozók részéről. Korábbi felmérésünk ^ szerint a létszámproblémákban szerepet játszik az is, hogy csökkent az állami iparban végzett munka presztizse, romlott a munkafegyelem. A hiányos munka- és üzemszervezésből, az anyagellátás zavaraiból adódó feszültségeket a vállalatok elsősorban még munkaerővel próbálták ellensúlyozni. A szerve**zettség szintje alacsony, a gazdasági szabályozórendszer racionálisabb munkaerő-gazdálkodásra késztető hatása még nem mindenütt érzékelhehtő, 11 kerületi vállalat alkalmaz külföldi munkaerőt, /összesen 901 fő lengyel, szlovák, kubai/ és TSZ melléküzemágat, Gondot jelent, hogy foglalkoztatásuk költségei magasabbak, mint a saját dolgozóké. ír-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------! i —^ -
