Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1980-07-03
1 ■ ■ ■ ■ 11 1 ■ 1 > -• 1 . I I, I I I “ ' ' ------------------9 LbehoLSS2^?^S feszültségekre való reagálása a kormányzatnak hírekről ÍpÍÍÍH? 9 sztra^!k?t' a Politikai fellépéseket és ma ilyen tiltífoV 1 ehetett a mai újságba is olvasni, viszont mindezek a beuiabb SíeÍ 9 ^llka?ok^a feszültségeknekujabb tápot adnak illeti ilííndfní f°rrasaiva válnak. Ami az Iráni külpolitikát illeti, jól tudjuk, hogy erre az a jellemző, hogy úgynevezett kétpontos harcot folytat, tehát élesen imperi^lisla elleni! palit!kat, ugyanakkor egy antikommunista politikát is folytat. P Egvesült^l^mov elleni _ politikája azonban döntően az Amerikai Síitika/léSÍllen irányú.1 vele szemben küzd, a gyakorlati politikai lépéséi, amit nemzetközi sikon tesz az iráni vezetés lénve?ébeiaezeía ?rszágokbó1 nézve' a mi pozícióink szempontjából b , ezeknek a zöme pozitívnak minősíthető. Hiszen mecrszakiuqyanakkoíaőkS°laíUkat íZ?a<rlle~' Egyiptommal, Dél-Afrikával és rendszerekké flk bovitésére törekednek a haladó araböv ?z®5 kkalí koztuk a Palesztin felszabaditási fronttal. cialiítro?^JÍoív'f0viallftau°rS2ág0k segítségét, amelyet a szovaTM í? országoktól kapnak ebben a nemzetközi helyzetben, gondjaik ahhfl^f6' agyanakkor azonban Pl- Afganisztán kérdésében ők is rs S7H vífíí°atba amelyek az elmarasztalást gyakorolják a szemnoííitióf6? ^kapCS°latban' AZ iráni kérdés megoldása íldódív ^ b 1 f ~ kerdes marad a továbbiakban is, hogy hogyan Oldódik meg a túsz úgy, az USA-val. Tehát, hogy a helyzet elhuzó^aaab^?riíai^?yeSÜlt Államokat milyen politikai magatartásra má? azb^^nívbeAal azokat,a katonai fenyegetéseit, amelyeket a szemooitbóí tebt es.ez a nagy°n kritikus kérdés abból TMv Paatb í' ' h gy a szovetsegesei, - az USA szövetségesei - politikáié? taipgatlak <az Amerikai Egyesült Államok Irán Ellenes az gazdasa51 embargóra gondolok. A mi véleményünk az, hogy az Iram politika tehat ellentmondásos, mi szolidárisak illúziókat p?ani kormanyzat haladó lépéseivel, de nem táplálunk hoa? iíííLn nagyon hogy igy értsük, számukra fontos, hogy valamennyi nemzetközi szempontot figyelembe véve foglaljunk a^epm nZ an0tt 1?Paseikkel kapcsolatban. A közel-keleti helyzetről: keem Devydy megallapodasok közismert nem irányoznak elő igazi megoldást. Az USA és Izrael érdekeire épülnek ezek a mlgálíl^dások zsákutcábamiStottakme? 9 Vaík afedm!nyeket. Az eredeti elképzelések tenaeí?? Nő Slkefult létrehozni a Közel-Keleti katonai A ~g!?y?'Vlszont az amenkai agresszivitás ebben a térségben. A Carter doktrína a kozel-keletet az USA létfontosságú területének ebhií?1?1?'^' kS kllatasba helyezte a katonai erő alkalmazását is kerülni ASegb?''^ha U?Y meg' h°gy az érdekei veszélybe kerülnek. A szilárdság frontjához tartozó országok a Szovjetunióval a sohoicaaiu egyuttmukodes fejlesztésére törekednek, az egy európai tőkés országok az Amerikai Egyesült Államoktól eltérő álláspontra tlméé'íedn®k a Palesztin kérdéssel, palesztin felszabaditás front bar 92 agazsaghoz hozzátartozik, hogy a Velencei nyielőtt í íö?1?0Jy?Svme?'at'alását mutat az Egyesült Államok nyomása . °tb*,A Közel-Keleti térség pozitiv erői számára rendkivül nagy jelentőségű a szoc.országok további támogatása. •—v í ___________________ I ...... ...... —-—— - ---------------—____ is á
