Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1980-07-03
--------------------■ - r> --------------------------- — — — " 1 » ■ ■ F 1 ■ ■ ■ ■ ■ . — — ------------------------------- * á- 2 -ezeknek a kapcsolatoknak a fenntartására, részükről diktálják, vezérlik, gazdasági és politikai érdekek egyaránt. Az USA magatartásáról is elmondható az, hogy bár a SALT II. szerődés aláírását halogatják és ennek ratifikálását huzzák-halasztják, ennek ellenére azonban a SALT II. szerződésben foglalt fő megállapodásokat aláirás nélkül is betartják. A nemzetközi helyzetben kétségtelen azonban, hogy folytatódott a kongresszus óta is az a múlt év végén kialakult tendencia, hogy a nemzetközi helyzetben a feszültség tényezői erősödtek és ez egyértelműen a Carter féle adminisztráció nemzetközi lépéseivel függnek össze. Ez a Carter kormányzat katonai erőfölényre igyekszik szert tenni, jelentős gazdasági érdekeik is fűződnek a feszültség fenntartásához, vagy a feszültség fokozásához. Az USA politikájában megerősödtek az expanziós törekvések, ugylátják, hogy az enyhülés politikája keresztezi az USA érdekeit és szándékait. Ennek következtében tehát egyrészről a fegyverkezéshez fűződő anyagi érdekek, másrészről az enyhüléspolitikáját úgy értékelik, hogy az számukra kedvezőtlen. Ennek következtében az USA politikájában növekedett a katonai elemeknek a szerepe, fegyveres jelenlétüket fokozzák a világ különböző térségeiben. A politikájukat az elmondottakon túl ^ befolyásolják a közelgő választásokhoz fűződő érdekek és az, hogy eltereljék a figyelmet a növekvő belpolitikai problémáikról. Ebben az időszakban megfigyelhető volt az, hogy kockázatos lépésekre is elszánják magukat és az USA külpolitikájában a kiszámíthatatlanság tényezője növekedett. Vagy legalábbis több jelét mutatták az elmúlt időszakban ennek. Gondolunk elsősorban azokra a lépésekre, amelyeket az Iráni tuszügyek kapcsán hajtottak végre. Az Egyesült Államok elnökjelöltje, mostani ismereteink szerint vagy Carter vagy Riegen lesz, azonban egyiksem kecsegtet bennünket rövidtávon semmiféle kedvező változással, fordulattal az amerikai külpolitikát illetően. , Fokozódott az Amerikai Egyesült Államok nyomása a szövetségeseire az elmúlt időszakban. Ezt sérelmezik is különösen a nyugat-európai tőkés országok kormányai, hogy egy sor fontos döntést hoznak az USA részéről nemzetközi kérdésekben, amelyeket nem tárgyalnak előzőleg meg a szövetségeseikkel. Ugyanakkor pedig birálják a szövet/'~v ségeseik részéről jelentkező önálló külpolitikai fellépéseket. Ismerjük a fran cia Köztársasági Elnök és Brezsnyev et. találkozójával kapcsolatban, \agy a Smidt kancellár részére cirazett bírálatokat. Megítélésünk szerint a vezető nyugat-európai országok reálisabban közelitik meg a nemzetközi kérdéseket, mint az USA vezetői, ez a reálisabb megközelitése azonban a nemzetközi kérdéseknek ez nem nyilatkozatokban jut kifejezésre, hiszen azokban formálisan folyton hangsúlyozzák az USA-val való elkötelezettségüket, szövetségi hűségűket, a kapcsolatuk és az együttműködésük fontosságát, ugyanakkor azonban amit a gyakorlatban cselekednek az a szocialista országokkal, köztük a SZU-val a kapcsolatok fenntartása, a meglévő kontaktusoknak az ápolása és erősítése. 1 És ezekben a kétoldalú kapcsolatokban igyekeznek el kerülni a konfliktusokat. A világhelyzet alakulása mai szempontjából nagyon lényeges tényező,hogy néhány szót szóljunk Kina magatartásáról. Kina belpolitikájában megfigyelhető Maocetung halála óta stabilizálásra törekvés, meghirdette az úgynevezett négy modernizálás politikáját, de ennek azonban a Kinán belüli végrehajtását neheziti a belső hatalmi harc. j t a------------------------------------- ........-.........................^rnmmmmrnmmá f •> « V I
