Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1979-03-01
Általában a káderutánpótlási tervek elkészültek, nem mindenütt egyformán, naprakészen. Korábbi határozatainkban szerepelt, hogy évente testületi ülés napirendjére kell tűzni és az esetleges módositások-at el kell végezni. Ezt nem mindenütt hajtották végre. Ha ezt rendesen megcsinálnák pártszervezeteink, akkor sokkal élőbbek lennének ezek a tervek. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy kádereink ideológiai képzettsége nem olyan, mint amit mi korábban hittünk. Azon túl, hogy meglepett bennünket a legfontosabb teendőket is ez adja. Az anyag 5. oldalán zárójeles mondat:498 főnek nincs politikai végzettsége /Elképzelhető, hogy ez az arány jobb, mivel az egyetemen marxizmusból államvizsgázók nemmel válaszolnak a politikai iskolázottságra./ Néhány helyen szúrópróba szerűen megnéztük, hogy igazán igy van-e ez, sajnos ez a nagy szám a pontatlanságból eredt. Kisebb ez a szám valóságban. 100-120 fő lehet ezeknek a száma. A fiatal nők aránya a vezetésben: gyakorlatilag azt állapítottuk meg, hogy nem rossz, ezzel együtt ha fiatal nőket keresünk a vezetésben szembe kell nézni önmagunkkal, hogy milyen életkorban tudunk pártvezető funkcióban fiatal nőket beállítani. Vizsgáltuk, hogy a tagfelvételük, hogy alakul, kevés fiatalt veszünk fel és különösen kevés a fiatal felvett nők aránya. Nőknél általában erre csak a GYES után kerül sor. Mire szóba kerül vezetőségi tagnak, túl van a 30 éven. A másik ilyen dolog, amit érdemes felvetni, hogy köztudott az, hogy általában ha a fiatal nők szülnek és általában egy-két gyereket szülnek, ebben az esetben jobban lefoglalja őket a cslád a gyermekgondozás. A kezdeti periódusban a nők a szülés után sem tudnak úgy bekapcsolódni, hogy odafigyeljenek rá. Akkor járunk jó uton ha ezt a viszonylag fiatalabb nőket általában 38-40 éves korban keressük meg. Egyébként 30 év alatti párttitkár sincs, s úgy Ítélem meg, hogy ez nem is baj. Néhány gondolatot a tájékoztatásról: megállapítottuk, hogy tájékoztatásunk általában jó, ugyanakkor ellentmondásosnak tűnik, hogy nagyon nagy számban igényelnek további tájékoztatást. Kerestük ennek az okát, hogy mi lehet? A folyóiratok olvasása nem rendszeres, hozzájutnak, kapnak, de időben nem tudják biztosítani az elolvasást. Itt kellene nagyobb követelményt támasztani, hisz egy sor kérdésre sokkal jobb tájékoztatást kap mint amit szóban el lehet mondani különösen a nemzetközi kérdésekre vonatkozóan. Gazdaságpolitikai kérdésekben az derült ki, hogy elsősorban a helyi kérdésekről nem elég a tájékoztató. Sokkal jobb, rendszeresebb a tájékoztatás mint korábban volt, de további természetes igény van rá. ügy Ítélem meg, hogy itt elsősorban arrakellene felhívni a figyelmet, hogy az öntájékozódásban legyenek aktívabbak, igényesebbek és ebben segithet a PB. Tulajdon képpen nem volt feladatunk, de rákérdeztünk a szabadidő kérdésére is. Néhány dolgot jeleztünk is az anyagban. Messze vezet , a TV nézés, a kerti munka és utána nagyok a szóródások. A kiállítások látogatása messze elmarad attól az igénytől, amit támasztanánk. A feladatok között utalnék arra, hogy jobb személyi kapcsolatot alakítsanak ki a testületben dolgozókkal. *• i§ f >
