Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1978-01-04
1 ----"■ ■ ■■ i " v F » ' I )■ > I I m, I I i Iiyi «*■■■ i m, II '. ■•■■II I I II -----■---- ■ ’ -í-5-A népgazdaság reális értékelése és a feladatok pontos értelmezése érdekében elsősorban abból kell kiindulni - amit a KB korábban is megállapított - hogy az elmúlt években lényeges változások mentek végbe, lényegesen módosultak a külső és belső feltételek. Melyek azok a módosulások, amelyeket figyelembe kell venni a munka során? Ilyen az, hogy a nemzeti jövedelem növeléséhez nem számolhatunk i pótlólagos munkaerő forrásokkal. A növekedést teljes egészében termelékenységgel kell biztosítani. Ezt azért tartja szükségesnek megismételni, mert még az elmúlt esztendőben is, az 1S78. évi. terveknél is yoltak olyan vállalatok, amelyek még mindig terveztek munkaerő növelést a termelés növekedés érdekében. Jelentősen növekszik a népgazdaság eszközigénye, vagyis az egységnyi nemzeti jövedelem megtermeléséhez nagyobb beruházásokra, befektetésekre van szükség. Ez megnehezíti a helyzetet. Jelentősen megdrágult az energia és nyersanyag, megnehezült a beszerzés. Nagymértékben megváltoztak a cserearányok, amelyek jelentős veszteségeket okoztak a népgazdaságnak. Ezek a problémák, nehézségek megnehezítették az egész irányítási rend- C* szerünket, az irányítási munkákat és természetesen a népgazdaság fejlődését. Ezek a problémák, nenézéségek már az V. ötéves terv készítésekor is ismertek voltak a KB előtt, velük mint tartós tendenciákkal számolt, ezért a korábbinál korlátozottabb gazdaságnövekedést irányzott elő. A feladatok középpontjába - mint ismeretes - a hatékonyság növelését, valamint a népgazdasági egyensúly helyzetének javulását állította. Az ötéves terv első két esztendejével azt igazolta, hogy pártunk a meglévő problémák ellenére a gazdaságpolitikai irányvolnalat helyesen határozta meg. Ez a gyakorlatban megfelelőren realizálódott. s Felmerülhet a kérdés és sokszor fel is merül és felteszik a vezető szervek felé, vagy külön egyes vezetők felé is, hogy ha ilyen jelentős eredményeket értünk el a termelés, a nemzeti jövedelem lendületes fejlődése ment vége, akkor ezekkel az eredményekkel miért nem jár párhuzamosan együtt az egyensúlyi helyzet javulása? Nem, hogy ^ nem jár^együtt, 1977-ben még valamelyest tovább is romlott. Ennek alapvető oka, hogy 1977-ben többet fogyasztottunk, mint amit megtermelt a nemzeti jövedelem. A megtermelt nemzeti jövedelem nem fedezte _ belső fogyasztást, az export teljesítmény sem fedezte az importot. Külső erőforrásokra volt szükség ahhoz, hogy ezeket a hiányosságokat fedezzük és ez jelentős mértékben hozzájárult az egyensúly megromlásához. Egyensúly hiány ugyan nem veszélyezteti a népgazdaság stabilitását, de nem rendezkedhetünk be arra, hogy többet fogyasztunk, mint amit megteremeltünk. Ezért a hatékonyság növelése melett -nagy figyelmet kell fordítani az egyensúlyi viszonyok javítására. Hol vannak egyensúlyi problémák? Komolyan problémák a beruházási folyamatban vannak. Az export és import mérlegek vonatkozásában. 1977-ben azt terveztük, hogy 4-5 %-kal fogjuk növelni a beruházáso- 1 kát, azok volumenét. A párt és a kormányzati szervek többszöri figyelmeztetése ellenére ez 13-14 %-ra teljesült. Ennek részben az az oak, hogy a vállalti források nagyobbak, mint amivel számoltunk. Központilag is tettek olyan intézkedéseket, főleg a hitelkibocsájtás területén, amelyek gyorsító hatással voltak. Önmagában nem a beruházások teljesítése, hanem annak mértéke - amely jelentősen a terv felett van - és végrehajtásának módja okoz gondot. A többletforrásokat ugyanis nem a már folyamatban lévő beruházások gyorsabb befe< , \ ----------------------------------------------------------------------------—J| I
