Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1978-06-23
————— —— ----------------— ------------------------------------------’ y ■ i ‘ á '-6-Bozsó et. összefoglalója: Ezen a PB ülésen azok szóltak hozzá, akik politikai oldalról foglalkoznak a kérdésekkel, de a gazdasági vezetők nem amiből feltehetően egyetértésükre lehet következtetni. Most ellenkezőleg történt, mit a gazdaságpolitikai téma tárgyalásánál. Egyedül Geda et. volt az, aki skizofrén állapotában, araialatt azt értem, hogy nemrég még pártmunkás volt és ezután lett gazdasági vezető, próbált ehhez a kérdéshez hozzászólni, de ő is, mint a párt VB tagja a VB tapasztalatairól beszélt. Mindezeket zárójelben kivántam elmondani. Úgy gondolom, hogy azok, akik hozzászóltak ezt a kérdést teljes joggal körüljárták, eszmei és praxis oldaláról is. Szó esett arról, hogy ez a téma része valaminek, azoknak a kérdéseknek, amelyeket a Kongresszus a társadalmi demokrácia fejlesztése tekintetében elénk tűzött és most egy szélesen vett határozat végrehajtásának egy részéről beszéltünk. Az, hogy része valaminek, nem jelenti azt, hogy ez részkérdés, hanem alapvetően fontos kérdés. Fraknóy et. utalt arra, hogy amikor e témáról beszélünk, a kongresszusi határozat végrehajtásáról beszélünk. Beszélt arról is, hogy miért volt szükség arra, hogy ilyen határozatot hozzon a kongresszus, mert a társa- 1^. dalom fejlődésének egy lépcsője, az üzemi demokrácia a munkások beleszólási jogának eredményesebb, jobb biztosítása. Beszéltünk arról is, hogy amikor a Kongresszus e célkitűzéseket elénk tárta, tudatában kellett lenni annak is, hogy ennek megvalósítását sokan árgus szemmel figyelik. Figyelik szocialista testvéreink, a nyugati kommunista és munkáspártok, amelyek a szocializmusi eszme megvalósításáért, és a szocializmus, mint modell példaképpen figyelik. Ezt akkor is hallottuk, most is mondom, hogy ez nemcsak a mi ügyünk, bár elsősorban az. Az, hogy ez hogyan csatolódik, végül is a mi pártunknak, a mi osztályunknak a példája, hatással lehet külföld felé is. Itt most több olyan kérdést is feszegetettek az elvtársak, ami tulaj^ donképpen nem is okvetlenül ennek a napirendi pótnak az Írásos anyagához kapcsolódik, de joggal céloztak az elvtársak néhány olyan kérdésre, amelyre én is szeretnék reagálni. Az egyik a jogok és kötelességek ^ dialektikája. Azokkal ért egyet, akik azt fogalmazták meg, hogy azért ez a kép e tekintetben nem annyira pozitív, mint ahogyan mi most utólag minősítjük a múltat. A múltban sokszor kritika tárgyává tettük ezt az állapotot, nemcsak a szakszerv, és az üzemi demokr. vonatkozásában, hogy a jogokat és kötelességeket egyformán kell felfogni. Visszaemlékszünk a csaknem fenyegeti kitételekre, hogy csak azok jogainak védelmére szállunk síkra, akik kötelezettségeiknek is eleget tesznek. Ezt itt hangzott el, két, három éve. Ez ma már nem olyan probléma, mint akkor volt. Nem árt erre vissza emlékezni, mert ahogy Huszár et. is mondta, az egyik gazd.pol. aktíván; akik nem emlékeznek a múltra, azok nem tudják helyesen értékelni a jelent és megfelelően tervezni a jövőt. Jó lenne, ha nem kellene mégegyszer átélni, hogy arról vitatkozzunk, hogy a jogoknak és kötelességeknek összhangban kell lenni. Itt mondták az elvtársak, hogy az üzemi demokrácia mint olyan nemcsak a fórumrendszerek lehetősége és az ott megnyilvánuló lehetőségek kiaknázása, hanem sokkal szélesebb. I 1- í , ------------------------------------------------------- ----------- I Z
