Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1977-09-21

j I

i

Vezérlő bérezési elvként alkalmazták a vállalatok a képzettség szerinti differenciálást is* A bérfejlesztés során a szakmunkások bére általában eddig is nagyobb mértékben növekedett. Több vállalatnál a szakképzőttség megszerzése érdekeben a Kollektiv Szerződésben rögzitett ösztönzést is alkalmaznak# A bérezés során a vállalatok kiemelten kezelik a nehéz fizikai munkát végző munkásokat! jóllehet 0 csoportba tartozó dolgozók többségé szakkép©si— tés nélküli#

I

A nők és a fiatalok helyzetével a vállalatok a vonatkozó párthatározatnak. megfelelően kiemelten foglalkoznak* Jelentős előrelépés történt a nők bérezésében. Az azonos munkakörben, azonos munkát végző nők bérét - az arányok javitása érdekében - nagyobb mértékben növelték. Számos vállalat a nők helyzetének javitása érdekében a Részesedési Alap terhére különböző juttatásokat biztosit. A gyermekgondozási szabadságon lévő nők alapbérét a bérfejlesztések alkalmával rendszeresen növelik. Azoknál a vállalatoknál, ahol a nők aránya magas /pl. textilipari vállalatok/ az aránytalanságok felszámolása nagyobb feladatot jelent, több időt igenyel. A fiatalok bér— és jövedelem viszonyainak javitása további intézkedéseket igényel. Általános probléma, hogy a fiatal szakmunkások besorolása alacsony, ami nagyarányú fluktuációhoz vezet.

•

Tapasztalataink szerint az ipari munkásoknál- feszültséget okoz az a tény, hogy más területeken nagyobbak a keresetek. Példaként a szabadioglalkozásuakat, a kisiparosokat, a parasztokat és a szolgáltató területeken dolgozókat hozzák fel.

I 3./ Szociálpolitikai helyzet..

i

A vállalatok rövid- és középtávú terveinek szociálpolitikai tervfejezetei a pénzügyi lehetőségeken belül alapvető feladatként jelölték meg a munkások, ezen belül a fiatalok és a nők munka- és életkörülményeinek fokozatos javitását. A vizsgalatba vont vállalatoknál az e cólra biztosított szociális—, kulturális alap ősz— szege 1976-ban csaknem 105 mPt.—ot tett ki. /Lásd 7—8. sz. melléklet./.

Az alapfelhasználás legnagyobb részét /48- %-át/ mind 1975-ben, mind 1976-ban az üzemi étkezési ráfordítások tették ki. A vállalatok az étkeztetési igényeket ki tudják elégíteni, bár az ételek

I _________JA____________j-11-1