Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1974-04-26

] ■' £ **''"■ "*..........................................■ ' ■iMi i­­| í « , - 5 -+» De van ennek a dolognak másik oldala is, ami a stabilitást illeti. Nem vagyok meggyőződve, hogy ennek a munkának és állapotnak azon ré­sze, amely úgy minősíthető, hogy ennyi és ilyen %-ban stabil, hogy ez minden tekintetben jó. Nem vagyok meggyőződve, mert a káderek tu­datos mozgatása és cseréje egy bizonyos idő után, más munkakörbe va­ló helyezéssel célszerű és szükséges. Anélkül, hogy bármi fajta sze­mélyes megjegyzésnek szánnám, elmondom, hogy nem okvetlenül biztos , hogy 10 - 15 - 20 évig kell egy apparátusban vagy funkcióban dolgozni. Ami a pártapparátusunkat illeti, az anyagban néhány szó van róla. Ezt a kérdést arról az oldalról, hogy gyors a cserélődés, negatívnak ér­tékeltük, ezért a Pártbizottság vezetősége - és ezzel egyetértett a Végrehajtóbizottság is - olyan álláspontot foglalt el, hogy a pártmun­kások elé minimálisan 5 évet tüzünk ki, hogy vállalniuk kell, mert en­nél kevesebb idő nem teszi lehetővé, hogy jó munkát végezzünk. Ezeket t munkatársainkkal megbeszéltük és egyet is értettek vele. Tudójuk azt, hogy a Minisztertanács korábbi határozata lehetőséget ad hogy elvtársaink, vezetőink nagyon tisztességesen, nagyon korrekt kö­­rülmányek között és anyagilag is jó szituációban megváljanak funkció­juktól. Egy dolgot kell ehhez hozzátenni, ami nagyon lényeges. Olyan légkört kell teremteni, hogy az ilyen elvtársaink, akik hosszu-hosszu évtizedekig megállták helyüket, úgy élhessenek az alkalommal, helyze­tükkel, hogy semmiféle erkölcsi, politikai megbélyegzést ne jelentsen számukra. Úgy vélem, hogy ezt a légkört még nem tudtuk kialakítani. Arra kell nagyon vigyázni, hogy ezek az elvtársak emelt fővel menjenek nyugdijba érdemeik és munkájuk elismerése mellett és semmifajta poli - tilcai, erkölcsi megbélyegzés ne érhesse őket. Erre kérem a kerületi PB tagjainak és a pártszervezetek segítségét. A másik oldala ennek a dolognak, ami nem annyira pozitiv. Kerületünkben is akad rá példa, de a Budapesti Pártbizottság ülésén is erősen megfo­galmazódott, hogy elvtársaink, vezetőink nyugdijba vonulásuk után nem­csak hogy jogot formálnak és követelnek maguknak arra, hogy tovább dol­­; gozzanak, hanem ha erre lehetőséget nem kapnak, még a párttal is szem -i í behelyezkednek és fenyegetőznek, hogy kilépnek a pártból. Azt kell mon-1 | dani, hogy tapasztalataink szerint nagyon sok ilyen nyomásnak engednek a vállalatok vezetői, igazgatói. Találkozni olyan jelenséggel, hogy ki­talált, un. "link" állásokba helyezik őket, ami nagyon rossz hangulatot idéz elő, ahol ez a gyakorlat létezik. Erre nincs szükség. Be kell tar­tani a rendelkezéseket, mert azok nagyon tisztességesek. Sehol sem a munkások és a kisfizetésüek kapnak erre lehetőséget, hanem azok, akiknek a nyugdija átlagon felül van. Ezzel kapcsolatban sok problémát és gondot lehet megelőzni. Ha valaki eléri a nyugdijkorhatárt, - hatáskörünkbe tartozókról van szó - párttagjaink, kiváló kommunistáink futkosnak minden hová, megvannak sértődve, hogy nyugdijba kivánjuk küldeni őket. Ezekből vannak a kerületben is komoly tapasztalataink, Egyszerűen nem szabad en­­j gedni az erőszaknak, a nyomásnak, mert ha egy testület, amely jogkört kap arra, hogy döntsön és határozatot hozzon, ne lehessen őket terror!­­* I zálni. | Kedves Elvtársak! Az anyagban is szerepel egy olyan értékelő rész, amely a választott tes­tületekről, pártvezetéségi tagokról, a munkások arányáról, stb szól. Ez világosan került kifejtésre. Ehhez a következőket szeretném még elmondani: ha mi ahhoz viszonyítjuk alkalmasságunkat, hogy milyenek a feladatain!-:, hogyan értékeljük azok elvégzését, vagy ahhoz viszonyítjuk, hogy milyenek lesznek a feladataink, akkor nem fog gondot okozni az anyagnak azon meg­k. , C |

Next

/
Oldalképek
Tartalom