Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1972-05-26
- 1 ■ 1 J ■ 11 l ■ ■ 1 1 “ 1 u f l I ■ I ^ 1,1 -------^^ * ,:mt* íi 11 ’ A vállalatoknál gépi kapacitáshiánnyal általában nem kell számolni, in, kább a kapacitások megfelelő kihasználására kell nagyobb erőt koncentrálni a vállalaton kívülálló, már ismertetett körülmények változása miatt. I A hazai körülmények változása következtében jelentkező esetenkénti ren* delés elégtelenséget sok esetben sikerül exporttal ellensúlyozni. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok export tevékenysége általában bővül Jm i és hatékonysága is nő. I@B f ÍSSIh . A termelési feltételeket igen erősen rontja a bizonytalan importhelyzet. Fontos alqronyagok importja marad el deviza hiányában, az alkatrész ellátásban pedig még jelentősebbek a problémáik. Ezzel kapcsolatosan olyan nézetek is kifejezésre jutnak, hogy a belkereskedelmi import konkurrenciá- . ja sok esetben meghaladja a kivánt mértéket. 1 Jfc * c./ Munkaerő, bér, jövedelemgazdálkodás A munkaerőellátás helyzete is ellentmondásos. Igen kedvező, hogy egyes vállalatok munkaerő gondja csökkent, és első Ízben tapasztalható kedvező tendencia az építőiparban is. Ezek a kedvező jelenségek inkább a nehézipari vállalatokra vonatkoznak. A könnyű- és élelmiszeriparban a mun* kaerőgondok nőnek, melynek legfőbb oka a többmüszakos és nehéz fizikai munka, a lassan javuló munkakörülmények és az alacsony bérszínvonal. A vállalatok bér és jövedelempolitikája az 1971* évi irányokat követi. A fejlesztés előre való betervezésének még mindig igen erős gátjai vannak a bizonytalansági tényezők miatt, igy 1972-re is a vállalatok nagyobb része az évközi felhasználások gyakorlatát követi, melyre a lehetőségek csak év közben teremtődnek meg. A tervezett bérfejlesztés általában 1-2 %-kal kevesebb az 1971. évi tényleges fejlesztésnél, mig az óv végi részesedést nagyjából azonosan tervezik az 1971 évivel. A vállalaton belüli érdekeltség korszerűsítésével minden vállalatnál foglalkoznak. A részesedés év végi és évközi felhasználásának módszerét f különbözőképpen Ítélik meg, de általában növelik az év közben megtermelt többleteredmény nyomán az évközi kifizetéseket. Az anyagi érdekeltségi rendszerben uj formák és módszerek csak igen óva-9 tosan jelennek meg. Ennek elsősorban az a bizonytalanság az oka, mely-Ka | lyel 1972-ben nagyobb mértékben számolnak a vállalatok. * |___________________________________________”_________________________________________ I
