Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1972-06-23

.nmlfr ' i- 17 -- Jobban bo koll vonni a dolgozókat a megoldásra váró feladatok kiala­kításába, a végrehajtás folyamatába*- A párttagság bovonásán túl minél nagyobb számú pártonkivülit is mozgósítani kell, részessé kell tanni őket a munka, az alkotás gondjaiban, erősíteni bennük a társadalom ügyei iránti felelősséget.- A pártbizottságok és alapszorvezetak vizsgálják meg a hatáskörükbe tartozó párt, állami, gazdasági vozetők eszmei-politikai helyzetét os alakítsák ki a velük való foglalkozás tervét. Határozzák meg ide­ológiai, politikai továbbképzésük föladatait.- Érvényesíteni kell azt az alapelvet, hogy minden vezető a feladatok végrehajtásának folyamatában a termelési-gazdasági, politikai és ne­­velési célokat együtteson közölje.,- Érvényesíteni kell azt a követelményt, hogy valamennyi vezető pél­damutató módon vegyen részt a helyi politikai életben,, a helyi pártszervozet és társadalmi szorvok munkájában. 2./ Az értelmiséq közgondolkodásának, magatartásának néhány .jellemzője. Az értolmiséq túlnyomó többségére az .jellemző, hogy egyetért a párt általános ás értelmiségi politikájával. Politikai fojlődésébon, az ezt kifejező nézetűkben és magatartásban - ha ellentmondásosan is - de érvényesül a szocialista építés mai követelményeit kifejező poli­tikai tartalom. A szocialista építés legáltalánosabb politikai tör­­(~ vunyszerüségeinck; mint a munkásosztály és a párt vozotő szerepének elismerése, a többségnél lezárt kérdésok. Az értelmiség vezető szo­­repét kifejező technicista nézetek szűk körre lokalizálódnak. Politikai fejlődóséro pozitívan hat, hogy társadalmunkban az értelmi­ség hülye, szerepe megnyugtatóan alakul. A párt világos értelmiségi politikája perspektívában is kedvezően hat a létbiztonság erősödésére. Időközönként átmeneti feszültségok jelennek meg az értelmiség egyes rétegeiben az anyagi helyzettel, az erkölcsi megbecsüléssel összefüg­gésben. i Az értelmiség szinte minden rétegére - ha nem is azonos mértékben -jellemző, hogy (jem elégedett anyagi és erkölcsi megbecsülésével. Az egyetemi oktatók anyagi helyzete - véleményük szerint is - általában kielégítőnek mondható, ugyanakkor kifejezésre juttatják azt is, hogy társadalmi megbecsülésük még mindig nem jut oléygé kifejezésre az anya­gi elismerésben. Az értelmiségi dolgozók rétegei között jelontős a difforonciálódás. z<s . „.......................■ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom