Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1971-10-01
♦ í IllBsiBK ;">' •■ •- .. £ . .■■■■’i;, .t'1.:',. ’•;>] '•, V . ■;...:.' • > V ': '•'■'• ' ’ . ' ' . WM*ISW ' ' "• * .** *** ‘"t,'i , r‘ { * " ■'< J ’ ÍV A termelés zavartalanságát biztosító megfelelő vállalati készletpolitika 1 helyesnek tűnik. Általában 4-5 %-os forgóeszköz növekedés jelentkezik, mely elfogadhatónak mondható. Kedvezőbb lenne a helyzet, .ha az anyagéi- _ látás nehézségei nem zavarnák a vállalatok munkáját. Novell a helyesen kial^kT b’ÖWTcé az le bpolTUka értéké I;, hogy a legtöbb Helyen raktar probléma jelentkezik, mivel a kiegészítő beruházások /raktar, iroda építés stb./ növekedési üteme jelentősen elmarad a gépi^"beruházások ütemétől* A lQStopp vállalat belső szervezési intézkedésekkel igyekszik áthidalni az anyagéig látásnál, ’s a raktározásnál jelentkező nehézségeket. A tervezett álló- és forgóeszközök fejlesztés megvalósítására a vállalatok a saját forráson kívül szükségszerűen jelentős_hitelt_is vesznek igénybe, mely a vállalatok nagy többségénél az 50 %-ot is eléri. 6. Munkaerő, bér- és személyi jövedelem tervezése Ezekről a kérdésekről külön részletes jelentés készült. Ezért itt csak - a többi kérdés tárgyaláséhoz viszonyítottan - röviden foglaljuk össze a vizs, gálát főbb megállapításait! r - A munkaügyi és létszám tervek összhangban vannak a termelési és fejlesztő- '~— *si célkitűzésekkel. Ez a legtöbb esetben konkrét műszaki intézkedésekkel van alátámasztva.- A munkaerő létszám tervezése során a vállalatok a közismert munkaerő helyzetből kiindulva Budapesten egyetlen létszám-növelési, fejlesztési lehetőségként az inaritanuló-képzésT tartják reálisnak. Egyes vállalatok a búd apesti létszámuk csökkentését, á vidéki létszámuk növelését tervezik /BHG/, még a viszonylag kedvezőbb helyze bben lévő vállalatok is csak vidéken lacják megoldhatónak a létszámnövelést /Hajtómügyár és Csőszer/.- A munkaerőtervekben jelentkezik az a tapasztalat, hogy még mindig nagy a fluktuáció és a munkaerő mozgása gyakran a népgazdaságilag kívánatos irányoktól eltér. Elszívó hatása van a TSZ melléküzemágaknak, de az állami I vállal átok között is nagy a munkaerővándorlás, aminek egy része bérráigéréseken alapul. E jelenségnek elsősorban a morális hatása kedvezőtlen.- Az alkalmazotti létszám növelését a vállalatok a rendelkezésre álló fizi- I ' kai munkás létszám hatékonyabb foglalkoztatása érdekében tervezik.- A létszámtervek figyelő mbeveszik azt a megállapítást, hogy az 1,5 Z1 • h da.n.D.;lf 1-én érvénybe léptetett közgazdasági szabályozó rendszer /és uj munkaerő A közvetítési rend/ kezdeti tapasztalatai szerint, azo^MOelen^ó^ a munkaerő gazdálkodás területen nem várható. Az uj vffjf illetően sok olyan vélemény tapasztalható, Hogy az az,1968-1970 évinél jóval bonyolultabb; sok helyen bizalmatlanok a jelenlegi ösztönzési rendszer élettartamát illetően. Egyöntetű vélemény az, hogy az átlag bérszínvonal továbbra is alapvetően meghatározza a vállalatok munkaerő és lébszém gazdálkodását , amelynek következtében továbbra is problémát okoz megfelelő ösztönző bérek kialakítása, kevésbé vannak hatásaira helyes létszám gaz, dálkodásra.- A terveket megvitató minden szintű tanácskozásnál úgy, ítélték meg, flogL.-g. ' munkafegyelem mind fizikai, mind alkalmazotti területen nem Kielégítő, o¥i az utóbbi TdTőben, elsősorban a fluktuáció mértékének csökkenésében jelentkezett javulás.- Az általános megítélés az, hogy a munkafegyelem vonatkozásában ezt a területet hosszú idő óta az egy helyben való topogás jellemzi. »em f ' j sö szinten, sem vállalati vonatkozá.sban ngjL.sikerült, olyan int^Wé^: két hozni, mely a munkafegyelem, az általános munkamorál javulására_v— zebett volna. ’'*<*mmm** ___________________________________________________________________________i _________
