Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1968-12-20

,.,x • • • lan, hogy az építőipari vállalatok jelentős része a munkaerőid. -./■•-kii^ntkrxniJ^. . ngynra1’1--'.a tor-. -• melókenység stagnál, eseteii.cónt romlik, es bar van kapacitás tartalék,.az építkezés iránti indokolt igényeket nem tudják ki­elégíteni. A vállalat eredményességre való törekvése szinte ki­zárólag az árak változtatásaiban jut kifejezésre. A vállalatok jövedelmezőségét, nyerőségalakulását illetőon az év elején - alaptalanul - nagyon posszinista hangulat volt a jellemző. A vállalatok eddigi pénzügyi.» hogy a várható éves nyereség niatoj^jJh^ tervezett szinvonalat, Az I-III. negyedévet a vállalatok os szövetkezetek 98 %-a zárta nyereséggel. Az általában kedvező helyzet ellenére megállapítható, hogy a vállalatok pénzügyi ^ eredményei nem minden esetben tükrözik megfelelően a gazdálko­dás, a belső tevékenység színvonalát, amit az is bizonyít, hogy ^ kielégítő nyereség képződik ott is, ahol termelésben nem érik el a tavalyi szintet. /A nyereség alakulásában az induló adottsá­gok jelentős szerepet játszanak./ A termelésben lekötött eszközök értékéhez viszonyítva kiugró eredmények vannak a kézmü— és házi—, a textilruházati és a nyomdaiparban. Az átlagnál alacsonyabb a nyerősóghányad a tex­til- és a közlekedési eszközöket gyártó iparban. A szocialista ipar zöme 1968-ban három negyedév alatt több nyerősógot akkumu­lált, mint a múlt évi nyeroség 80 %-a, és az építőipari válla- /*h latok megközelítőleg elérték az egész 1967. évi nyereségüket. A képződött többletnyereség alakulását több vállalattól és | pénzügyi szervtől kapott információ alapján lehet összegezni. Ennek megfelelően megállapítható, hogy a nyereség összetevői­nek egy része tudatos vállalati intézkedés, jó gazdálkodás ered­ménye, más része vállalattól független körülmények következmé­nye: , - az induló árakban már jelentős tartalékok voltak, mert a^ termelési költségeket a ténylegesnél magasabban állítottak be. Viszonylag széles körben kaptak szubvenciót, dotációt és egyéb kedvezményekét a vállalatok. m á /• 14 ••••■ ..................á

Next

/
Oldalképek
Tartalom