Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1966-08-19
j « |Ják c- Ez a nézet a párttagok minden rétegénél tapasztalható. A III-ik 5 éves terv fő célkitűzéseit különösen az ipar tekintetében reálisnak tartják. A mezőgazdaság fejlesztését viszont, nagyon , szerénynek, mértéktartónak. A párttagok.egy része kifogásolja az irányelvek azon meghatározását, hogy ".... többet osztottunk el,, mint amennyit megtermeltünk és ez növelte külföldi adósságunkat". Szóváteszik, hogy eddig arról beszéltünk, hogy csökkent a külföldi adósságunk és most kiderült, hogy mégis emelkedett. Általában « kérdésben nem tartják kielégítő magyarázatnak a nemzeti jövedelemre való hivatkozást. A KGST-vgI való kapcsolatunkat viszonylag kevésbé érintettek* Eőként az értelmiségi dolgozók foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Már a kerületi PB ülésén is igényként jelentkezett, hogy a KGST munkájává! kapcsolatban csak a perspektivikus célkitűzésekkel és nem a mór meglévő eredményekkel foglalkozunk. E nézet felvetése igazolódott a taggyűlések vitáiban is. A párttagok egy kisebb része javasolta olyan kérdések kidolgozását, mint pl. a nemzeti-nemzetközi érdek egyeztetése, a KGST kapitalista gazdasággal való kapcsolata. A reazdaségi reform szükségességéi; a jelenlegi megváltoztatását egyértelműen helyeslik. Uralkodóbbá vált az a nézet, hogy "a szocir* alista gazdaság konkrét irányítási rendszerét nem tekintik örökkévalónak, hanem olyannak, amely alávan vetve a változás, a fejlodos törvényeinek". Az értelmiségi dolgozók külön kiemelték a reform tudományos megalapozottságát'.' E kérdés tárgyalásánál nagy figyelmet fordítottak: az egyéni, vállalati ós társadalmi érdek összehangolására, a vezetők önállóságának növelésére, ezzel összefüggésben az üzeni demokrácia fejlesztésére. Viszonylag visszaszorult az a nézet, hogy a jelenlegi gazdasági vezetők zöme nem képes az uj gazdasági feladatok irányítására. Viszont erősebben érződött az a felfogás,^ hogy a gazdasági vezetők önállóságának növekedése a párt befolyásának csökkenéséhez ós az üzeni demokrácia csorbításához vezethet. Többen hangoztatták a politikai munka fokozását, mert a mechanizmus önmagában nem fogja megoldani a problémákat, vagyis nem csodaszer. , V* j . v I • ' \ ” ” “** 1,11 ■" “ —""ff*"—""'""* ’ - - 5 -
