Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1965-04-28

------------------------ . . ■-----------------------— > — f " ■ » ■ ■ r ' v.— ■ ■ ■ ■ ■ - ’ ^ > 2> 6 — 6 — §j { Hollán Zsuzsa elvtársnő: ha a statisztikát nézzük azt látjuk, hogy az osziélyvezetők,’'főosztályvezetők képzettségének képe lesújtó. Lehet, hogy ez nem igy van, mert az állami oktatás keretében tanul­nak marxizmust. Lehet az is, hogy a táblázat nem fedi a valóságot. Orvosoknál az ideológiai képzést le kellett venni napirendről. A decemberi határozat ismertetésére engem kértek fel. Nagyon jó volt ez a magam részére is. Ebből csak azt szeretném mondani, hogy a saját továbbképzésnek is legjobb módszere, hogy egy-egy fo^°B kérdésnél, ha mi megkövetelnénk, hogy a vezetők a saját üzemükön belül saját maguk tárgyalják meg ezeket a kérdéseket, nem fordulna elő, hogy egy vezető nem ért rá a határozatot elolvasni. KnvÁr.n Kálmán elvtársi A mi vezetőink túlnyomó többségében becsü­letes emberek, ha nem ilyenek volnának, akkor nem lennének itt. A kérdéssel amikor igy foglalkozunk, úgy érzem azt az oldalát kell jobban nézni, hogy a jövő szempontjából mint társadalmi igény nagyobb feladatként jelentkezik, hogy az emberek formáiásában na­gyobb szerepet kapjon a vezető. Az ő magatartása, példamutatása, munkastílusa magávalragadó stílus legyen. Egyetértek J^al, hogy ezt munkahelyek, körülmények szerint differenciáltan kell megko-A6jelentés összeállítói nem azokra az emberekre gondoltak, akik a napi munkájuk mellett tanulnak. Ez ott vetődik . illető stagnál, nem halad előre, ezekre az emberekre A BHG-ban sokat foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Gazdasági vezetői munkában mi is azt állapitjük meg. hogy a pártszervezet készéről ezt a tendenciát kell megkövetelni. Tapasztaltunk olyan jelenséget, ami a munka lebecsülését jelenti, hogy üzemi vezető alapfokú szemi­náriumon tanul. Felállítottunk olyan Kfretelményt, . ahogy mi a mozgalmi apparátusban megterveztük a káderek továbbfej­lesztését, ezt meg kell követelni a gazdasági vonalon is. Ha ez úgy szakmai vezetés és pártszervezetben együttesen találkozik, meg lesz az eredménye. , , BHG-ban káderek szempontjából nem állunk rosszul. , , Az anyagban felvetődött az üzemi vezető, osztályvezető kategória, általában itt a szinvonallal lényegesen nagyobb baj van. .­­^ objektív okai vannak. Egyrészt, hogy sokéves szakmai gyakorlattal lettek beállítva, akiktől nem volt megkövetelve az ideológiai kép­zettség. Jelenleg már koruknál fogva nem is tudják Másik része az, hogy ezekben a kategóriákban már megállapodott em­berek vannak, különösebb törekvés már nincs. Vezetői önállóság kérdése: elsősorban attól az embertől függ, “• felveti. Ha úgy értelmezi, hogy amit el akar vállalni, az az önál­lóság? Az említett példa is általában Jutalmazási, bérezési kér­déseknél vetődik fel. Itt arról van szó, hogy időnként felvetődik olyan igényük, hogy egy hét alatt kioszthatnánk az évi jutalmazá-Mindenfelvétett javaslat elismerésre méltó. Ami a^ieh^epvet­­van. hogy mind a 15o ember képzést kapjon, azzal nem lehet egyet­érteni. Igaz az, hogy felvetődik a perspektíva kérdése. A megoldás­ra elképzelés is ki van dolgozva. Ez a probléma meg fog oldódni. ' A problémákat egyrészt a takarékosság váltja ki, egyrészt a profil­rendezés miatt néhány helyen alacsonyabb a bérezés. 15. oldal: Pártélet kérdése. A fogalmazást nem egészen értem. Fel­vetődik, miért nem állítanak igényeket. A Pártélet közkedvelt fo-6?Óoídaí első mondatával nem lehet egyetérteni. A mi vezetőink túlnyomó többsége valamilyen szinten társadalmi munkás. Amellett, j. £______

Next

/
Oldalképek
Tartalom