Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1965-06-25
: ■. - í;.;-"/;;,é — 9 -szerveknek sem az volt a célja, hogy ilyen formában folytassuk ezt a vitát,ahogyan az elkezdődött. A célja a mai értekezletnek az, hogy megtaláljuk a kiutat a problémákból. Véleményem szerint az, hogy nyugatra mennek és onnan idejönnek, , az még nem baj, mert ennek nagyon sok pozitiv eredménye is van és a visszatérők felvetnek egy sor ott megtalálható hibát. Amikor kijelentjük, hogy ideológiai téren nem ismerünk békés egymás mellett élést, akkor világosan látnunk kell, ahhoz, hogy ideológiánkat még jobban el tudjuk mélyiteni, ahhoz gazdaságilag kell még jobban megfogni a kérdéseket. Abból kell kiindulni, hogy ott tud a párt, a KISZ és a szakszervezet jobb munkát kifejteni, ahol gazdaságilag alap van ehhez. Elismerem, hogy vannak hibák, de nem ez a jellemző nálunk és kérem, hogy a további hozzászólásokban azt nézzük, hogyan lehetne még jobbá tenni a munkát a jövőben. g Eischer elvtárat Véleményem szerint qz anyag a fő célkitűzéseket tartalmazza, amely problémákat napjainkban meg kell oldani. Az anyagot bőnek találom és közérthetőbbé kell tenni a pártszervezetek számára. A dolgozók állásfoglalásának lényege az, hogy a szocializmus jó és azért dolgozni érdemes. Kincs olyan probléma, hogy a dolgozók nem értenek egyet a szocializmus lényegével. A probléma ott van, hogy gátnak egy sor hibát, amelyben nem látnak orvoslást. ! Igaz, hogy van párttagságunk egy részénél olyan probléma, hogy nem tudnak megbirkózni egy sor ideológiai kérdéssel, mert nincsenek megfelelően felkészítve erre. Kern tudják hogyan keJl a kérdésekhez hozzányúlni, hogy mi abban a pártszervezet feladata és ez bizonyos mértékben a mi hibánk is. Az utóbbi években a reflektorfény a gazdaságszervező munkára irányult, az ideológiai kérdések mellett elmentünk. A tulajdonosi szemléletben is van még probléma. Alapvető hibának tartom, hogy a dolgozók túlnyomó többsége nem érzi magáénak a vállalatot, ahol dolgozik. A dolgozóknak érezniük kellene a felelősséget és e tekintetben kell előbbre mennünk. Ehhez több ideológiai segítségre van szükség, elsősorban a párttagságnál, majd a párttagságot felkészítve a pártonkivüliek felé is. Meglátásom szerint dolgozóink áldozatkészsége soha nem volt olyan, mint az elmúlt két évben. Olyan feladatokat oldottak meg, amelyeknek semmi közük nem volt a normához, amelyeket pluszként kértünk tőlük. Ahol arra képesek a dolgozók, hogy áldozatot hozzanak a terv teljesitésééért, ott nem lehet alapvető hibáról beszélni. De az is igaz, hogy az áldozatvállalásuk nem elég tudatos. Nem a politikai tudat vezérli őket teljes egészében. Ha még céltudatosabb volna az emberek ilyen irányú áldozatkészsége, célratörekvése, még nagyobb eredményeket tudnánk elérni. /to " í------------------------------—7^-------------------------------- "" -------------------■ r 1 " 1 > ■ ’ T v,------------------------------------------------------ ^
