Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1965-01-15

nyújtani. Sok mérnök nem a diplomájához megfelelő munkát végez, s vegerodmonyben ennek tudható he, hogy munkahelyet változtat. Ila hát­ra óban nyúlunk ehhez a dologhoz, sok mérnököt lehet a kutatás 1 reszore felszabadítani egyen helyeken. A mérnöki munka hatékonyságát növelni kell. ° lényegen kérdés a xojlesztós területén: a kollektív munka. Arról van kzo* hogy nem szabad a mejlesztesi terveket e g—két mérnökre, va y fejlesztő erőre szétparcellázni. Bátran kell hozzányúlnunk, hogy bizonyos bemab ne zdünk os az ov I. n. év ében 8—lo főt ráállttá— ni a fejlesztésre. Ok egymással jobban tudnak konzultálni és haté­konyabb lesz a fejlesztés. A ^ masiiv kérdés, amit országos vonatkozásban kell sz óv át ennem, mert választ még negnyugatóan nem kaptunk rá, s oz a probléma a fejlesz— o'osi munka anyagé 1 látása, megfejelő biztosítása a szükséges anya-ok— nal^idóben és gyorsan, mert nem utolsó sorban ezért állnak a kísér­leti, kutatási részlegek, mivel nem tudnak a szükséges felmerült anyaghoz jutni. Nyilvánvaló az, hogy a gyártómüvek bizonyos nagyobb t teteteket szállítanak csak le. A múltban volt egy mikrókészletező vállalat, amelyik ilyen anyagokat tárolt 6a kisebb mennyiségben is hozzátudtak jutni a vállalatok. Ez meggyorsította a fejlesztési {S tevékenységet, kovács elvtárs beszélt a termelékenységi előirányzat felvöntésáról. Megjegyezném, hogy a fejlesztésen keresztül a termelékenység milyen merkékben növekszik, ezt nehéz számokban kifejezni. Hogy e-y uj gyártmány bevezetése mit hoz termelési vonatkozásban, nehéz kifejez­ni » bor^rúdjun, ^hogy ebbon az évben az uj gyártmányok a termelés volumenéoon /•>» Iiau almas emelői a termelékenység emelésében gyáron belül. bgg másik kérdés, amiről az utóbbi időben tanácskoztunk: : ok he]'TŐI vetődik . ol az értelmiség szabadságánál: a kérdése. Hadakoznak ez’ ellen, hogy tervi:zéssel, von téssel mi bizonyos : értékig produktív munkára próbáljuk ösztönözni ezeket az órabéreket, ügy vetődik fel, hogy a műszaki^munka nagy szabadságot tételez fel. Héra akarják tűr­ni pl. togy szóvá tegyék, ha napközben szépirodalmat olvasnak. Fel­vetik, hogy a műszaki fejlesztési tervben me- határozták, hory mikor­­__ ra kell a témát leadni. A szocializmus elve, hogy mindenki kópessé­^ ge szerint, mindenki munkája után. Horn eléggé értik :rt a kérdést gazdaságilag és egyénilég^som. Araikor egy témát beállítottak egy tervbe és kialakítják az óraszükségletet', nem az egyénre terveznek, sa az illető ember felkészült, hamarabb kihozza a témát, mint egy kevésbé felkészült. Az anyagi érdekeltséget jobban fel kellene hasz­nálni . Véleményem, hogy a népgazdaság a uegfeMő pénzeszközöket el­költi, csak éppen zom elég hatékonyan. U y véljük, rogy a vezetés mellett mindenekelőtt a pártmunkábán kell egy kicsit ezeket a kérdéseket megfelelően előbbre juttatni• Az utóbbi időben elég széles körbon próbáltuk az rkölosi elismeré­sét alkalmazni különböző vonalon és úgy véljük, hogy az emberek jól reagálnak erre, legfclelc hatást váltóid és bizonyos mintádig növek­szik -"z ember munkakedve • A másil cl hala ennek a dolognak: elkezd­tük a hangochiradón keresztül a tevékenység kritikai elemzését. M %1 g :;hg9'g j'h'yhjj./fiiyjgrh:- " hbe/'-.; 1 * ip ■ * -9- ‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom