Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1964-08-21
> > ' *4uflÜP^ ■ ♦ • 3' i ♦ milliós nagyságrendet is felfut, azonban öntés szempontjából is magas technológiai felkészültségei követel• A vegyipari berendezések gyártásóval ripp sóletban a vállalatnak k’o. 80 milliós beruházásb kell beléphetni 1966-ból 1968-ig bezárólag. Az olajégőkkel ugyanaz a helyzet, mint amit Kovács elvtárs elmondott, tárcaközi tárgyalás folyik, hogy milyen módszerrel gyártsanak, mert ehhez sem műszaki, sem gyártási tapasztalat nincs. Egyelőre az az elgondolás, hogy tőkés-szocialista kooperációval gyártsunk, de erről döntés nincs. A technológiai felkészültség sem megfelelő, mert rendkívül priinitiv körülmények között tud- { j nánk csak csinálni. Tehát ezért vitték el a kooperációs gyártást, mert ehhez komoly beruházás szükséges. Síinek következményeképpen akkor ar~ | | ról volt szó, hogy erőraüvi berendezések gyártására kell felkészülni. a. ötven millió i't.-os beruházást igényel a diósgyőri, most 80 mii ló Ft. beruházás kell, hogy vegyipari és erőmüvi berendezések gyártásához fel tudjón készülni a gyár. A termelés ilyen helyzete a politikai helyzetet is zavarja. Egyetértek Nagy elvtárssal abban, hogy a pártbagók egy jelentős része nem látja, hogy a termelés szervezésénél milyen konkrét feladata van egy I párttagnak. Tapasz tálat az, hogy ahol tisztázva van a termelési feladat, könnyebb a párttagságra háruló követelményeket kiszabni. Tapasz; i teltünk olyat is: sokszor egy-egy üzem, műhely, vagy főosztályvezetés I sec biztos abban, rogy a jövőben mit kell csinálnia. Ebben az esetben tehát a pártszervezet is nehezen tud dolgozni. Pedig a termelés pártellenőrzésében a pártszervezeteknek döntő politikai szerepük van. Fel kell fejlődni olyan szintre, hogy pl. ismerjék egy műhelynek a főbb gazdasági és műszaki mutatóit és tudják azt is, hogy mivel kell, vagy lehet befolyásolni a mutatókat. Az üzemszervezés, a technológia és a gyártmányfejlesztés terén is el vagyunk maradva. A koncentrált fejlesztés akadálya a gyártmányfejlesztés, a gyártás szervezetének alacsony színvonala. Nagyon nehéz igy szervezett gyártást csinálni. Vegyük pl. azt, hogy mi egy iparághoz tartozó azonos profilt 4-5 vállalatnál gyártunk. Ipari kazánokat 3-4 vállalab is gyárt, holott ha az egészet összefognánk, a kazániparból | lenne egy sorozat. Ezt még az iparilag fejlettebb országok - Szovjetunió, NDK - de még fejlettebb nyugatiak sem cs inálják. A hőcserélők iS pl. a mi profilunkban 6 millió íft-os nagyságrendűek, de ugyanakkor más vállalat is gazdája ennek a berendezésnek. Határozottabb intézkedéseket kellene hozni, s nem spontán foglalkozni ezzel a kérdéssel. Ugyanez a helyzet a profHozás kérdésében is. Minden vállalat azt a gyártmányt akarja leadni, amelynek gyártása neki legkedvezőtlenebb. 5 i i J I ; 3> * . •.:«*
